Ahol szinte egymás mellett volt gyilkos és áldozat, angyal és ördög

Brand Jenő és felesége Brand Hansi, Komoly Ottó, Kasztner Dezső és Szilágyi Ernő a vészkorszak hősei, a magyar cionisták vezetői – amint a megemlékezésen a holokauszt túlélő Kardos Péter főrabbi is fogalmazott – sokszor az ördöggel is szövetkezve igyekeztek megmenteni sorstársaikat. A nevüket megörökítő emléktáblát december 19-én, kedden avatták fel Zuglóban, a Semsey utca 15-ös számú ház falán, ott, ahol a Brand házaspár élt, ahol a budapesti cionista segélyező- és mentő bizottság, (Vaadat Ezra ve Hacala) a hazai zsidó önmentés szervezetének irodája működött, ahol számos üldözött lelt menedékre.

Az ünnepélyes táblaavatáson Kardos Péter főrabbi beszédében felidézte, hogy Zuglóban miként volt szinte egymás mellett gyilkos és áldozat, angyal és ördög, hogy a Thököly úti nyilasházzal éppen szemben volt az a villa, ahol Schlata Margit zsidókat bújtatott, nem messze a zuglói zsinagóga, ahol a nyilasok tömeges kivégzéseket tartottak, a Semsey utcai iroda, ahonnan Brandék szervezték a zsidók kimentését. Ők is az ördöggel szövetkeztek, mert a Tóra szerint az élet mindennél fontosabb, s az élet megmentéséért megszeghető a szombat és minden ünnepi tiltás, mint ahogy a fiatal cionisták sokszor nyilas vagy német egyenruhában szállították a menleveleket vagy az élelmet a gettóba.

Kardos Péter

Grósz Andor a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke beszédében kiemelte Komoly Ottónak, a Magyarországi Cionista Szövetség akkori elnökének embermentő munkáját, többek között megemlítve, hogy a nyilas uralom idején megszervezte a zsidó gyerekek mentését, legalább 6000 gyerek és 600 alkalmazott élhette túl a borzalmakat a védett gyerekházakban, amelyeket Komoly, mint a Vöröskereszt gyermekosztályának vezetője szervezett meg.

Dr. Grósz Andor

Horváth Csaba Zugló polgármestere felidézte az október 7-i terrortámadást, amit a 80 éve történt népírtás után elképzelhetetlennek tartottunk. A Wallenberg Egyesület elnöke Sebes József is arra utalt, hogy a holokauszt óta először történt meg, hogy tömegesen pusztítsanak el embereket csupán azért, mert zsidók.

Horváth Csaba

Az emléktábla avatásán a kezdeményező szervezetek képviselőin kívül a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium diákja és tanárai is képviseltették magukat.

Sebes József

Köszönjük Répás Péter kollégánknak, aki az emléktáblaavatás eseményt koordinálta. Köszönet a Wallenberg Egyesületnek, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak a Magyarországi Cionista Szövetségnek és a Zuglói Önkormányzatnak, hogy hőseink emlékét ezzel a táblával is tovább őrizhetjük!

Fotók: P.T. / Mazsihisz

Az alábbiakban Dr. Grósz Andornak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének az eseményen elhangzott beszédét olvashatják:

Kedves érdeklődő közönség, Kedves Barátaim, Kedves hittestvéreim!

Mielőtt belépnénk a holokauszt 80. évi fordulójába, nagyon helyesen előtte avatjuk ezt az emléktáblát, mint ahogy az a mentőakció, amiről megemlékezünk is a Soa előtt, 1943-ban kezdődött, s amelynek egyik helyszíne ez az épület volt, ahol a cionista szervezet egyik vezetője, Brand Jenő élt. 

A Vaadat ha’ Ezra ve’ha’Hatzalah vagyis a cionista Segély és Mentőbizottság több híres személyisége közül engedjék meg, hogy Barnd mellett kiemeljem Komoly (Kohn) Ottót, akiről egészen a közelmúltig nem sokat, vagy szinte semmit sem tudhattunk. Pedig ő volt a Magyar Cionista Szövetség elnöke, együtt dolgozott Brand mellett Kasztner Dezsővel, Szilágyi Ernővel, Schweiger Mózessel és másokkal. A szomszédos országok üldözött zsidóinak igyekeztek segítséget nyújtani, ezért alakította meg a szövetség a Vaadát.  Azonban ekkor már közel vagyunk a nyilas korszakhoz, amikor a cionisták szerepe a magyar zsidóság mentésében lesz jelentős, s például a svájci konzuli védettsége alatt működő Vadász utcai Üvegházban is több ezer zsidót sikerült menlevelekkel, vagy bújtatással megmenteni a rémauralom alatt a haláltól.

Komoly Ottó áldozatos munkájáról idén nyáron nyílt kiállítás a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban, végre a közönség is megismerhette áldozatokkal teli életét. Az I. világháború után – elsősorban a Balfour-nyilatkozat következtében is – felerősödött a cionizmus. Magyarországról 1920 és 1938 között évente 200-300 ember alijázott.  A fokozódó antiszemitizmus, a zsidótörvények miatt egyre fontosabbá vált a cionista mozgalom embermentő tevékenysége. Komoly Ottó és Brand Jenő is fontos pozíciót töltött be, később többek között részt vettek a Kasztner –vonat névsorának összeállításában is. Brand Jenő egy igen rosszul sikerült alku, az Eichmannal kötött egyezség kudarca után végül Izraelben telepedett le, azonban Komoly maradt, mert első világháborús kitüntetései mentesítették a sárga csillag viselése alól és a kijárási tilalom se érintette, így aktívan részt tudott venni a mentési munkában. A német megszállás után a Nemzetközi Vöröskereszt gyermekosztálya vezetőjeként a Mentőbizottság segítségével 52 gyerekházat alapított, s ezzel kb. 6000 gyermeket és 600 alkalmazottat mentett meg. 1944 végén a nyilasok elhurcolták, nem tudjuk, de valószínű, hogy a Duna parton végeztek vele is.