Milyen legyen a Mazsihisz szociális ellátórendszere?

A különböző egyházaknak, azon belül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) a hazai szociális intézményrendszerben betöltött szerepét és lehetőségeit járják körül a szakemberek azon a konferencián, amelyet a Mazsihisz székházában rendeznek október 5-én, kedden délelőtt 10-től. A tanácskozásról az egyik főszervezőt, Goldmann Tamást, a szövetség alelnökét, a pécsi dr. Szántó László Szeretetotthon vezetőjét kérdeztük. 

– A Mazsihisz székházában kedden lényegében egy módszertani jellegű tanácskozást tartunk az egyházi fenntartású szociális intézmények azon szakmai hetéhez kapcsolódva, amelyet az evangélikus egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálata hirdetett meg – mondta Goldmann Tamás. 

Goldmann Tamás

Mint fogalmazott: jelenleg az az állami törekvés dominál, hogy a szociális ellátások jelentős része kerüljön egyházi fenntartású intézmények alá, és a konferencián az ezzel a törekvéssel kapcsolatos szakmai kérdéseket igyekeznek majd körüljárni, tekintettel arra, hogy ez az állami szándék komoly kihívások elé állítja azokat az egyházakat, amelyek szociális intézményhálózatot működtetnek. 

A konferencián tehát többek között arra fókuszálnak majd, hogy zsidó egyházként a Mazsihisz a maga szellemi hátterével és infrastruktúrájával miképpen vehet részt a szociális ellátások lebonyolításában. 

Arra a kérdésünkre, miszerint szakmailag egyetért-e azzal, hogy az állam fokozatosan kivonul a szakmai ellátások rendszeréből, Goldmann Tamás azt válaszolta: nem ért egyet ezzel, mert az ugyan egyáltalán nem kérdéses, hogy a szociális ágazatban az egyházak jelentős szerepet töltenek be, de szerencsésebb volna, ha ebben a szektorban is a társadalmi igény – azaz „csúnya szóval”  a piac – határozná meg a folyamatokat, s ezáltal arányosabb ellátási rendszer jöhetne létre. 

Ami ebben a Mazsihisz szerepét illeti, az alelnök azt mondta:  a Mazsihisz még az út elején jár, vagyis a szociális ellátórendszer egyes elemeivel már rendelkezik, de még nem alakította ki annak teljes formáját. Szerinte elsősorban most az a legfontosabb, hogy „az egyházon belül felmérjük, mekkora szociális ellátórendszert kellene működtetnünk ahhoz, hogy ne legyenek benne infrastrukturális aránytalanságok, azaz a Mazsihisz az erején felül ne vállaljon magára feladatokat, de képes legyen kielégíteni a társadalom felől jelentkező igényeket”. 

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy egy egyházi kézben lévő szociális otthonban milyen szinten jelenhetnek meg a vallási tartalmak, Goldmann Tamás a pécsi hitközség fenntartásában 2011 óta működtetett szeretetotthont hozta fel példaként. Mint mondta, mivel náluk az ellátottak többsége nem zsidó, azt tapasztalják, hogy a hozzátartozók részéről jelentős igény mutatkozik arra, hogy közelebbről megismerkedhessenek a zsidó hagyománnyal és vallási szokásokkal. Ez az oka annak, hogy a helyi zsinagógában rendszeresen szerveznek a zsidóság életéről és történelméről szóló előadásokat a hozzátartozók számára. Hozzátette: ezt az érdeklődést azért tartja fontosnak, mert ezáltal elindulhat egy gyümölcsöző párbeszéd zsidók és nem zsidók között. 

A keddi konferencia szervezője a pécsi szeretetotthon mellett az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) Szociális Munka és Társadalomtudományi Tanszéke.

Honlapunkon korábban igyekeztünk bemutatni a Mazsihisz szociális jellegű feladatellátását. A Szövetség nem hagyja magára a szociálisan rászorulókat címmel két részes cikkben mutattuk be a munkát, amelyet a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) számos civil szervezettel, alapítvánnyal és intézménnyel szoros együttműködésben fejt ki  a rászoruló hittestvérek és szervezeti dolgozók támogatására. 

A kétrészes cikkben Goldmann Tamás, Kádár György, Kósa Judit, Szenthe Antónia nyilatkozott, s többek között bemutattuk a Mazsihisz által megalkotott Együtt programot, amelynek kivitelezését a Magyarországi Zsidó Szociális Segély (MAZS ) Alapítvány végezte, együttműködve a Budapesti Zsidó Hitközséggel (BZSH ), a Mazsihisz Szeretetkórházával, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemmel (OR-ZSE ), valamint csaknem ötven önkéntessel. A cikk első részét ITT, a második részét pedig ITT olvashatják.

(Címlapkép: Gerd Altman/Pixabay)