Haldoklik a Holt-tenger
Neumann Viktor / Forrás: Népszabadság
Egy friss kutatás szerint a Holt-tenger rövid időn belül akár teljesen ki is száradhat.
Az Izrael és Jordánia határán fekvő, egykoron 940 km2-es vízfelületű Holt-tenger medencéjében található bolygónk legalacsonyabb szárazföldi pontja: a tó víztükre több mint négyszáz méterrel van a tengerszint alatt. Vízháztartására mind a forró és csapadékszegény klíma, mind lefolyástalan jellege, mind pedig a vízutánpótlás hiánya kedvezőtlen hatást gyakorol.
Az erős párolgás miatt a tó vize nagyon tömény: sókoncentrációja 400 ezrelék körül van, emiatt egyetlen magasabb rendű élőlény sem képes megélni benne. A vízből kinyert kálium-, klór-, magnézium- és nátriumtartalmú fekete iszap segítségével különféle bőrbetegségeket – elsősorban ekcémát, illetve pikkelysömört – gyógyítanak.
Lehet, hogy nem sokáig – állítja egy közelmúltban megjelent német tanulmány. A Darmstadti Műszaki Egyetem munkatársai az elmúlt harminc év vízszintváltozásait vizsgálták. A mérések szerint 1978 óta több mint 14 köbkilométernyi víz tűnt el a Holt-tengerből. Ez évente átlagosan 70 centiméteres csökkenést jelent. A kutatók úgy látják: a nagymértékű apadásért elsősorban a környék folyamatosan növekvő vízhasználata tehető felelőssé.
A vízszint további csökkenése ellen mindenképpen tenni kell valamit – vélik a szakértők. – Rövid távon belül az lenne a legjobb megoldás, ha a Jordán vizét elterelés nélkül vezetnénk a tóba. Ez kismértékben ugyan, de ellensúlyozná az apadást. Ahhoz viszont, hogy visszaállítsuk a harminc évvel ezelőtti állapotot, ennél jóval többre van szükség – állítják a kutatók. A Földközi-tenger felől és a Vörös-tenger irányából is olyan csatornákat kéne kiépíteni, amelyeken elegendő mennyiségű (évente minimum 0,9 köbkilométer) vízutánpótlás érkezne a Holt-tengerbe. Abu Ghazlehék szerint ezek energiáját áramtermelésre vagy akár a tengervíz sótalanítására is fel lehetne használni. A projekt megvalósítása ráadásul nemcsak az apadásnak szabna gátat, hanem a gyógyturizmus és az ipar hanyatlásának is – olvasható a tanulmányban.
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
A Mazsihisz tényfeltáró bizottságot hoz létre az ügynöklisták nyilvánossága és az állambiztonsági múlt kutatására
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!
Gyász: Elhunyt prof. dr. Lichtmann Tamás irodalomtörténész, a magyar zsidó tudományos élet meghatározó alakja
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
