Grósz Andor: a zsidó kultúra az európai kultúra alappillére

A második világháborúig a szlovéniai zsidóság döntő többsége magyar anyanyelvű és
identitású volt – a többi között, ezért is tartja különleges megtiszteltetésnek a Mazsihisz elnöke, hogy idén Magyarország az Európai Zsidó Kulturális Napok rendezvénysorozat díszvendége. Prof. Dr. Grósz Andor Ljubjanában elmondott üdvözlőbeszédében az egyik legfontosabbnak azt tartotta, hogy ez a gesztus nemcsak jelképes, hanem mély történelmi jelentéssel is bír.

Megjelent: 2026. szeptember 05. 21:43 / Frissítve 2026. szeptember 05. 21:49

Az Európai Zsidó Kulturális Napok rendezvénysorozat szinte az egész kontinenst lefedi, a fesztivál ugyanis több mint húsz európai országban ünnepli, illetve ünnepelte már a zsidó örökséget és kultúrát. A szervezők kiemelt célja, hogy segítsék a kulturális párbeszédet, valamint a zsidó örökség megőrzését és népszerűsítését. „Ma este ennek a párbeszédnek lehetünk részesei – itt, Ljubljanában, egy olyan városban, amely több, mint egy évtizede elkötelezetten ápolja a zsidó kultúrát” – mondta üdvözlőbeszédében Grósz Andor.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azonban nem csupán emiatt tartja különleges megtiszteltetésnek, hogy idén hazánk a rendezvénysorozat díszvendége. A Mazsihisz első embere szerint ugyanis a helyszín kiválasztása azt is jelenti: a legtöbben tudják, hogy a muravidéki zsidók nem csupán laktak ezen a területen, hanem a Lendván és Muraszombaton élő rabbik, kereskedők, tanítók mind részei voltak a helyi kulturális és lelki hálózatnak. „Ez a közös múlt nem puszta történelmi adat. Ez élő örökség, amely összekapcsol bennünket” – fogalmazott Grósz Andor, aki a beszédében kiemelte, hogy az Európai Zsidó Kulturális Napok nem csupán egy fesztivál a fesztiválok sorában, hanem egy üzenet Európának, hogy a zsidó kultúra nem periférikus, nem egy függeléke az európai kultúrának, hanem kontinensünk civilizációjának egyik alappillére.

Ezek a rendezvények páratlan lehetőséget nyújtanak a látogatóknak arra, hogy mélyebben
megismerjék a zsidó kultúra hagyományait és értékeit. Ma este pedig ez a megismerés különösen elmélyült lesz. „A Kaddis – Az Emlékezők Imája nemcsak művészi élmény, hanem lelki utazás is” – ezzel a mondattal vezette fel Grósz Andor Kertész Imre egyik legmegrendítőbb művének adaptációját, amely szerinte az emlékezés, a gyász és egyben az élni akarás megrendítő megjelenítése. A Mazsihisz elnöke az üdvözlőbeszédében úgy fogalmazott, hogy a Kaddis egyszerre ima és kiáltás, egyszerre gyász és élet, egyszerre személyes és egyetemes.

„A Kaddis nemcsak egy művészi alkotás, hanem emlékeztető: hogy a gyász nem múlt idő, hogy az emlékezés nem történelmi feladat, hanem erkölcsi kötelesség, és hogy a kultúra – a zene, az irodalom, az ima – az egyik legerősebb eszköz a trauma feldolgozására” – emelte ki Grósz Andor. A szövetség vezetője szerint a rendezvény egyik legfontosabb üzenete: „együtt vagyunk magyarok és szlovénok, zsidók és nem zsidók, művészek és nézők, ami azt bizonyítja, hogy az együttlét önmagában üzenet, a gyász nem elválaszt, hanem összeköt, az emlékezés nem lezár, hanem megnyit, a kultúra pedig hidat épít – nemzedékek, közösségek és országok között.„