Genfben ülésezett a Zsidó Világkongresszus: a növekvő antiszemitizmus elleni fellépés állt a középpontban

Az esemény a WJC és tagszervezete, a Svájci Zsidó Közösségek Szövetsége (SIG) által közösen szervezett ünnepi gálavacsorával kezdődött. A rendezvényen részt vettek a WJC igazgatótanácsának tagjai, a világ különböző részeiről érkezett zsidó közösségi vezetők, diplomaták, valamint az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős magas rangú kormánytisztviselők.

A vacsorán beszédet mondott Guy Parmelin, a Svájci Államszövetség elnöke, aki kiemelte Genf történelmi szerepét mint a diplomácia és a nemzetközi együttműködés központját, és üdvözölte a Zsidó Világkongresszus visszatérését abba a városba, ahol 1936-ban megalapították.

„Megtiszteltetés, hogy ma itt Genfben, ahol a szervezetet 90 évvel ezelőtt alapították, együtt ünnepelhetjük a Zsidó Világkongresszus jubileumát” – mondta Parmelin, akit Ralph Friedländer, a WJC alelnöke és a SIG elnöke mutatott be.

– Svájc osztja a WJC meggyőződését, miszerint lehetséges békét teremteni a Közel-Keleten, és a palesztin nép aggályait is kezelni. Svájc elkötelezett amellett, hogy támogassa a nemzetközi normákhoz ragaszkodó, demokratikus Izraelt – hangsúlyozta.

Parmelin beszédét követően Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke hangsúlyozta a WJC alapító küldetésének folyamatos relevanciáját a növekvő erőszakos antiszemitizmus és instabilitás közepette.

„Kilencven évvel a Zsidó Világkongresszus e városban történt megalapítása után a zsidó közösségek ismét növekvő gyűlölettel, szélsőségességgel és mély bizonytalansággal szembesülnek” – mondta Lauder. „Ennek a szervezetnek a felelőssége – a zsidó nép egyesítése, védelme és érdekeinek képviselete a nemzetközi színtéren – ma is ugyanolyan fontos, mint 1936-ban volt.”

A gálavacsorán Ronald S. Lauder, Chella Safra, a WJC Igazgatótanácsának elnöke, valamint Sylvan Adams, a WJC izraeli régiójának elnöke átadták a WJC Izraeli Kitartás-díját (Israel Resilience Award) Ran Gvili családjának.

Ran Gvili az izraeli rendőrség tisztje volt, aki az október 7-i támadások során, Alumim kibuc közelében esett el. Holttestét a Hamász fegyveresei a támadás során a Gázai övezetbe hurcolták. 2026 januárjában izraeli katonák találták meg Gázában, majd visszaszállították Izraelbe. Ő volt az utolsó túsz, akinek a holttestét a gázai háború során visszahozták.

Adams kijelentette: „Ran emléke mostantól örökre része a zsidó bátorság és kitartás történetének, a modern történelem egyik legnehezebb fejezetében. Itzik és Talik (Ran szülei), ti vagytok a mi vezérlő csillagunk. Erőtök és szellemetek arra ösztönöz minket, hogy soha ne adjuk fel a reményt, álljunk össze és egyesítsük népünket.”

Talik Gvili, Ran édesanyja így fogalmazott: „Október 7-e után mi, Izraelben, megértettünk valami nagyon fontosat: a világ zsidó közösségei az Izraeli Állam gerincét képezik. Ti vagytok az erőnk, a támogató rendszerünk, az erőnk forrása.”

Hétfőn Mathias Döpfner, az Axel Springer SE vezérigazgatója átfogó és kompromisszumoktól mentes beszédet tartott a Zsidó Világkongresszus igazgatótanácsa előtt. Kijelentette: az antiszemitizmus globális ideológiai mozgalommá vált, amely nem csupán a zsidó közösségeket, hanem maga a nyugati civilizáció jövőjét is fenyegeti.

– Amint megjelentek az áldozatok képei, megkezdődött a történtek bagatellizálása. Amint kiderültek a meggyilkoltak nevei, megkezdődött a rémtettek kimagyarázása – mondta Döpfner.

Arra hivatkozva, hogy az anticionizmus az antiszemitizmus modern hordozójává vált, Döpfner kijelentette: „Nem a cionizmus a rasszizmus. Az anticionizmus az. Ami számomra érthetetlen, az az, hogy miért lenne a cionizmus olyan eszme és cél, amelyet csak a zsidók fogadhatnak el? Én egy nem zsidó cionista vagyok.”

Ronald S. Lauder későbbi felszólalásában történelmi párhuzamot vont a WJC megalapításának időszaka és a jelenlegi helyzet között.

„Kilencven évvel ezelőtt a zsidó vezetők egy kis csoportja itt, Genfben gyűlt össze, mert felismerték a náci Németországból kiinduló veszélyt, és tudták, hogy a világ nem hajlandó meghallgatni őket” – mondta, majd hozzátette: „Ma, kilencven évvel később, ismét sötét időkkel nézünk szembe a zsidó nép számára – és ezúttal a következmények nem csak a zsidókat érintik.”

Lauder arra is figyelmeztetett, hogy az antiszemitizmus mára beágyazódott a nyugati világ politikai és társadalmi mozgalmaiba.

– A világnak fel kell ismernie, hogy ma a zsidók, holnap pedig mindenki más lesz soron. Ami a zsidókkal kezdődik, soha nem ér véget a zsidókkal – fogalmazott.

A jelenlegi helyzetet értékelve Lauder kijelentette: „A második világháború óta a legnagyobb válsággal állunk szemben, és kormányról kormányra csak Neville Chamberlaineket látunk, Winston Churchilleket pedig egyet sem” – utalva a megalkuvás veszélyére.

Lauder emellett stratégiai szemléletváltást sürgetett a zsidó világon belül: a reaktív kommunikáció helyett a zsidó identitás és oktatás megerősítésére kell helyezni a hangsúlyt.

– Ne az antiszemitákra koncentráljunk, hanem a gyermekeinkre. Vegyük az összes pénzt, amit erre a médiacirkuszra költöttünk, és fordítsuk a zsidó oktatásra.

A konferencia végén a SECCA közzétette „Az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottak és koordinátorok közös nyilatkozatát”, amelyben mély aggodalmukat fejezték ki az antiszemitizmus világszerte tapasztalható, riasztó mértékű terjedése miatt.

A zsidó közösségeket érő fenyegetések fokozódása közepette a globális antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottak egységes nyilatkozatot tettek közzé Genfben. Miközben világszerte erősödik a zsidó közösségek elleni erőszak, megfélemlítés és gyűlöletkeltés, több mint két tucat ország és nemzetközi szervezet 32 különmegbízottja és koordinátora adott ki közös állásfoglalást. Ebben megerősítették elkötelezettségüket a zsidó élet védelme és az antiszemitizmus minden formájának visszaszorítása mellett.

A nyilatkozat – amelyet többek között az Egyesült Államok, európai országok, Izrael, Ausztrália, Kanada, az Amerikai Államok Szervezete, az EBESZ és az Európai Bizottság képviselői jegyeznek – arra figyelmeztet, hogy az antiszemitizmus már nem elszigetelt jelenség, hanem globális fenyegetés, amely a zsidó közösségek mellett a demokratikus értékeket és a szabad társadalmak alapjait is veszélyezteti.

A dokumentum kiemeli:

• a zsidó közösségek és intézmények biztonságának garantálását,
• az antiszemita bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását,
• az oktatás és kutatás szerepének megerősítését,
• valamint az online antiszemita gyűlöletbeszéd elleni összehangolt fellépés szükségességét.

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az IHRA antiszemitizmus-munkadefiníciójával összhangban elítélik a kortárs antiszemitizmus minden formáját. Kiemeli továbbá: olyan társadalomban, ahol a zsidók nem élhetnek nyíltan és biztonságban, mindenki alapvető jogai veszélybe kerülnek. A közös nyilatkozatot több mint harminc ország és nemzetközi szervezet képviselői írták alá, köztük az Egyesült Államok, Izrael, Kanada, Ausztrália, számos európai ország, az Európai Bizottság, az EBESZ és az Amerikai Államok Szervezete delegáltjai.

---