EU: A légitársaságok kerüljék Iránt, Irakot és Libanont

Az EASA szerdán kiadott közleménye szerint a térségben ugyan csökkent a kockázati szint az elmúlt hónapokhoz képest, a helyzet továbbra is bizonytalan, ezért a légitársaságoknak fokozott óvatossággal kell eljárniuk, valamint naprakész kockázatértékelést kell készíteniük a térségben végzett műveleteikről.

A figyelmeztetés előzménye, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén katonai csapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, amire Teherán megtorló akciókkal válaszolt. Az ebből kialakult konfliktus nemcsak Irán, hanem a szomszédos országok légterében is jelentős biztonsági kockázatot teremtett.

Az ügynökség emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok és Irán között áprilisban életbe lépett ideiglenes tűzszünetet június 17-én további 60 nappal meghosszabbították. A helyzet ugyan az intenzív fegyveres konfliktusból fokozott feszültséggé alakult át, de továbbra is fennáll a szórványos katonai incidensek és az esetleges gyors eszkaláció veszélye.

Az EASA szerint különösen a Hormuzi-szoros térségében és a környező légterekben nem zárható ki a tűzszünet megsértése.

• Irán országszerte magas készültségben tartja légvédelmi és légierő-egységeit, ami növeli a polgári repülőgépek téves azonosításának kockázatát.
• Az iraki légteret továbbra is érintik az iráni rakéta- és dróntámadások, valamint az Irán által támogatott fegyveres csoportok tevékenységei.
• Libanon esetében pedig az Izrael és a Hezbollah közötti törékeny fegyverszünet ellenére sem zárható ki újabb katonai aktivitás, miközben az ország légterének kockázatkezelési képességei korlátozottak.

Az ügynökség hangsúlyozta, hogy bár az érintett államok ideiglenes légtérlezárásokkal és korlátozásokkal igyekeznek mérsékelni a veszélyeket, a polgári repülést érintő kockázatok továbbra is jelentősek.

Az EASA közölte: az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal együtt folyamatosan figyelemmel kíséri a térség biztonsági helyzetét, és szükség esetén módosítja ajánlásait az uniós légitársaságok védelme érdekében.

Csaknem 1200 teherhajó vesztegel az Perzsa-öbölben

– Mintegy 1200 teherhajó vesztegel a Perzsa-öbölben arra várva, hogy az iráni háború kitörése után lezárt Hormuzi-szoroson átkelve elhagyhassa a térséget – áll az Allianz globális biztosítási szolgáltató konglomerátum szerdán Londonban bemutatott jelentésében. Az ENSZ szakosított tengerhajózási szervezete ugyancsak szerdán Londonban bejelentette, hogy evakuálási tervet dolgozott ki a Perzsa-öbölben rekedt tengerészek kimentésére.

Az Allianz a globális tengerhajózási kockázatokról összeállított friss jelentésében közölte: adatai szerint jelenleg 1150, áruval megrakott teherhajó várja a Perzsa-öbölben a Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom megindulását. A cég szerint a hajókon tartózkodó tengerészek száma elérheti a 20 ezret, az öbölben várakozó hajók együtt számolt bruttó tonnatartalma – vagyis teljes belső befogadóképessége – 29 millió tonna. A társaság becslése szerint

a Perzsa-öbölben rekedt hajók és rakományuk együttes értéke 125 milliárd dollár.

Az Allianz hangsúlyozza: ha az Egyesült Államok és Irán megállapodása kiállja az idő próbáját és a Hormuzi-szoroson keresztül valóban megfelelő mértékben helyreáll a forgalom, akkor is szilárd biztosítékokra lesz szükség a biztonságos áthaladáshoz, és ahhoz, hogy a szoros forgalma visszatérhessen a háború előtti szintekre, amikor naponta akár 140 hajó is áthaladt ezen a víziúton.

A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala,

amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka, emellett nagy mennyiségű mezőgazdasági és ipari nyersanyag haladt át, mielőtt Irán az Egyesült Államok és Izrael által ellene indított hadműveletek kezdete után gyakorlatilag lezárta a Perzsa-öbölből kivezető szűk tengeri átjárót.

Rahul Khanna, az Allianz globális tengerhajózási kockázatelemző részlegének vezérigazgatója a cég szerdai helyzetértékelésben kiemeli, hogy a Hormuzi-szoros lezárása veszélyes precedenst teremtett, és kérdésessé tette a világ tengerhajózási útvonalain lévő, hasonlóan szűk keresztmetszetű, kritikus fontosságú áteresztőpontok jövőbeni használhatóságát.

(MTI)

---