Betöltés...
  /  

Találkozások, hagyomány, gondolatok – újra Nyári Szabadegyetem a Hunyadi téren

Idén harmadik alkalommal rendezi meg nyári szabadegyetemét a budapesti Hunyadi téri–Ohel Ávrahám zsinagóga közössége Fináli Gábor vezetésével. A többhetes programsorozat idén is izgalmas szellemi és kulturális találkozásra hív minden érdeklődőt a 130 éves Hunyadi téri zsinagóga falai közé.

28 jún

Információk

  • Időpont: 2026-06-28 17:00
  • Helyszín: Hunyadi téri zsinagóga,
  • Cím: 1067 Budapest, Hunyadi tér 3.

Az immár hagyománnyá vált szabadegyetem előadásai a vallás, a filozófia, a történelem, az irodalom, a társadalomtudományok és a spiritualitás kérdéseit járják körül. A meghívott előadók között rabbik, kutatók, tanárok és művészek is szerepelnek, akik különböző nézőpontokból közelítik meg az idei tematika kérdéseit.

Az előadások várhatóan minden nap 17:00 és 22:00 óra között zajlanak.


Tervezett program:

✡️ Június 28. vasárnap

Hornyik Anna: Tiszta testben tiszta lélek.
Jávor Judit: A zsidó Vilniusz – 2026
Makai Szabolcs: Hagyomány, mint túlélési stratégia (Család, szex és házasság a zsidó hagyományban).

✡️ Június 29. hétfő

Makai Szabolcs: Amikor a könyv elszakad a testtől (avagy a test és reprodukció: a misztika eltűnő dimenziói).
Földiné Irtl Melinda: Távol-Keleti hatások az életreform-mozgalmakban a második világháború előtt.
Radvánszki Péter rabbi: „A jelenlét mindenhol ott van ” – neológ/ konzervatív válaszok a „szent hely” keresésére.
Hornyik Anna: Ezékiás vagy Krisztus? Jesájá 9:5

✡️ Június 30. kedd

Caitanya Das (Karádi Csaba): Zarándoklatok közelről Indiában és a Távol-Keleten.
Köves Slomó rabbi: Zsidó misztika: lélek találkozás a sírhelyen.
Káldos János: Allah hívása – hádzs, mint vallási élmény és globális jelenség.

✡️ Július 1. szerda

Galgóczi István: Zarándoklat a Biblia helyszíneihez és a szufi mesterek sírjaihoz az iszlám világban.
Ruff Tibor: Helyhez kötött szellem?
Káldos Janos: Fiatal társadalmak és öregedő jövő? Demográfiai átmenet a Közel-Keleten.

✡️ Július 2. csütörtök

Lénárt József: Mi a neved zsidó? A betértek névadási szokásai.
Tasi István: A szent helyek jelentősége és a zarándoklat módja a hinduizmusban.
Szász Péter: „A mi hazánk a mennyekben van.” (Fil III: 20.) A zarándoklat keresztény kontextusa.

✡️ Július 3. péntek

Hornyik Anna: A misna 6 vize.
Mihály Hollós: „Az asszonyállatnak a helyirül” A nők szerepe a középkori társadalomban.

✡️ Július 6. hétfő

Toth Krisztina: „Elmondatlan történetek – vatikáni levéltári dokumentumok a magyar zsidók mentéséhez a Soá éveiben”.
Cser Zoltán: Úton a megvilágosodás felé. A külső út szerepe a Belső Úton.
Tárik Meszár: Karbala és a más síta szent helyek.
Németh Zoltán: Isten nevei

✡️ Július 7. kedd

Ábrahám Zoltán: Kertész zarándoklata Káin világban.
Dombi Gábor: Homály zónák a magyar zsidó történelemben.
Kiss András: Görög forma, zsidó tartalom: Identitás megőrzés a domináns kultúrák árnyékában.

✡️ Július 8. szerda

Nagypál SzabolcsFenyves Krisztián: El Camino: Vallási és kulturális zarándoklatok.
Vincze Hajnalka: Geopolitika a szent helyeken, a szenthelyek geopolitikája.
Szabó Barbara: Az akéda narratív és etikai hermeneutikája a középkori zsidó és keresztény exegézisben.

✡️ Július 9. csütörtök

Szabó Barbara és Kuna Valéria koncertje és Germán Vanda kép kiállítása.
Regényi Enikő: Örültem, amikor mondták, hogy indulunk az Örökkévaló házába. (zsolt.122:1) Zarándoklat anyagiasabb oldala.
Lénárt József: A verpeléti zsidó hitközség a halotti anyakönyvek tükrében 1880-1900 között.

✡️ Július 10. péntek

Hollós Mihály: „Van itt még valaki?” Szellemek és kísértetek a 19. századi angol irodalomban.
Szauer Csilla: Több mint oktatás: közös tanítási élmények értelmi fogyatékos emberekkel az ELTE-n

✡️ Július 13. hétfő

Bíró Tamás: Quo vadis neológia?
Szabó Barbara: Deus absconditus és theologia crucis a Soá utáni teológiában – Eliezer Berkovits és Jürgen Moltmann párbeszéde
Őri Ádám: Zsidóság felelőssége az éghajlati és ökológiai válság korában

✡️ Július 14. kedd

Hollós Mihály: „Szigetek a tengerben”: Párhuzamok, hasonlóságok, összecsengések „Shakespeare „Vihar” c. darabja és Daniel Defoe „Robinson Crusoe” c. regénye között.
Szabó Barbara: Csernoch János esztergomi érsek és a zsidóság kapcsolata a két világháború között.


Ezek is érdekelhetnek