Romantikus kamarazene és francia sanzonok Fischer Ivánnal az OMIKE Esten
Egy koncert, amely két különböző, mégis egymáshoz közel álló zenei világba hívja a hallgatót: a romantikus kamarazene finom árnyalatokkal teli, személyes hangvételű univerzumába, majd a francia sanzonok érzelmekben gazdag, szellemes és olykor melankolikus világába
Információk
- Időpont: 2026-11-11 19:00
- Helyszín: Rumbach Zsinagóga
- Cím: 1074 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 11-13.
A koncert első része – Romantikus kamarazene, közreműködik a Budapesti Fesztiválzenekar.
1.) Hugo Wolf: Olasz szerenád
Hugo Wolf az 19. század végének egyik legérzékenyebb zeneszerzője volt. Az Olasz szerenád a kamarazene egyik különleges élményét kínálja: kevés hangszerrel teremt gazdag, szinte színpadszerű atmoszférát. A zenei párbeszéd egyszerre bensőséges és eleven, a motívumok pedig úgy kapcsolódnak egymáshoz, mintha egy rövid, szavak nélküli történetet hallanánk. Előadják: Pivon Gabriella – fuvola, Guy Braunstein – hegedű, Gálfi Csaba – brácsa, Sovány Rita – cselló.
2.) Robert Schumann: Három románc
A Három románc című műsorszám lírai világba vezet. A románc műfaja a dallamközpontú, énekszerű zenei megszólalás hagyományát őrzi. A hangszeres dallam itt mintha emberi hangon szólna: sóhajokat, kérdéseket, reményt és elcsendesülő gondolatokat idéz fel. Előadják: Pivon Gabriella – fuvola, Guy Braunstein – hegedű, Sipos Gábor – hegedű, Gálfi Csaba – brácsa, Sovány Rita – cselló, Fejérvári Zsolt – nagybőgőn.
3.) Antonín Dvořák: Fuvolanégyes, op. 96
Antonín Dvořák zenéjében a romantikus kifejezésmód természetes dallamossággal, népi ihletésű ritmusokkal és különleges életörömmel találkozik. Műveiben a cseh zenei hagyomány mellett gyakran jelenik meg az a képesség, hogy a legegyszerűbb dallami gondolatból is emlékezetes, karakteres zenei világ szülessen. Előadják: Pivon Gabriella – fuvola, Guy Braunstein – hegedű, Gálfi Csaba – brácsa és Sovány Rita – csellón.
Szünet
Betűtanulás: Zeitler Ádám a Lauder Iskola főigazgatója és az iskola egy diákja közreműködésével: a nap betűje – Cádi.
A Lauder Iskola produkciója színesíti a második rész első felét.
Az OMIKE Est második részében a francia sanzonoké a színpad, Kádár Mátyás, azaz Matthias Kadar előadásában.
Kádár Mátyás tolmácsolásában a francia sanzonok az OMIKE Est új, közvetlenebb hangulatú fejezetét nyitják meg. A klasszikus kamarazene után a figyelem az emberi hangra, a szöveg erejére és a dalok személyes történeteire irányul.
Kádár előadóként elsősorban a francia sanzon hagyományához kapcsolódik: Georges Brassens, Jacques Brel és saját szerzeményei is felcsendülnek majd az esten.
Impulzív, magával ragadó előadásmódja felejthetetlenné varázsolja a közönség élményét.
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
A Mazsihisz tényfeltáró bizottságot hoz létre az ügynöklisták nyilvánossága és az állambiztonsági múlt kutatására
A Mazsihisz tényfeltáró bizottságot hoz létre az ügynöklisták nyilvánossága és az állambiztonsági múlt kutatására
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!
