Egy meggyalázott tóratekercs darabját akarták elárverezni Norvégiában

Az oslói székhelyű Valkyrie Historical Auctions október 18-án bocsátotta árverésre a kézzel írott, borjúbőrből készült pergamendarabot. Az aukciósház elsősorban a második világháborúhoz és a náci Németországhoz kapcsolódó történelmi tárgyak kereskedelmével foglalkozik.

A tóratekercsből származó lapon fekete tintával írt héber szöveg olvasható, hátoldalán pedig német nyelvű címzés és katonai postai adatok láthatók. Az aukciós katalógus szerint a pergament SS-katonák zsákmányolhatták a német megszállás idején egy lengyelországi zsinagógából. A megrongált vallási iratot állítólag egy Németországba küldött csomag becsomagolására használták, később pedig egy lengyelországi piacon bukkantak rá.

Az aukciósház 1500–2000 dollárra becsülte a tárgy értékét. A honlapján végül 8500 dolláros nyertes ajánlat jelent meg, ami a vásárlói jutalékkal együtt 10 625 dollárt tett volna ki.

Nemzetközi tiltakozás az árverés miatt

Az ügyre az izraeli külügyminisztérium reagált elsőként élesen. Gideon Szaár külügyminiszter utasítására a tárca és Izrael norvégiai nagykövetsége lépéseket tett az eladás megakadályozására.

A minisztérium elfogadhatatlannak nevezte, hogy a holokauszt idején elrabolt és meggyalázott zsidó vallási emlékek kereskedelmi forgalomba kerüljenek. Különösen visszásnak tartották, hogy miközben ilyen tárgyakat kínálnak megvételre, Norvégiában a korábbi koncentrációs táborokba szervezett iskolai tanulmányutak külön finanszírozásának megszüntetését is tervezték.

A tiltakozást követően az aukciósház közölte, hogy a tételt visszavonták, és az adásvétel nem valósult meg. Egyik képviselője szerint mindössze tíz perccel a licitálás kezdete előtt döntöttek így, amikor már nem tudták eltávolítani a tárgyat az online rendszerből. Állítása szerint ezért maga az aukciósház tett olyan magas ajánlatot, amelyet más licitáló nem haladt meg.

A történtekről azonban egymásnak ellentmondó beszámolók jelentek meg. A Jewish Telegraphic Agency (JTA) október 26-i tudósítása szerint az árverésről készült videófelvételen látható a licitálás, ám abból nem derül ki, hogy kik tették az ajánlatokat, és ténylegesen gazdát cserélt-e a tárgy.

Így továbbra sem egyértelmű, hogy a pergament hivatalosan visszavonták, az aukciósház saját maga vásárolta meg, vagy egyszerűen nem adták át a nyertes licitálónak.

Egy amerikai holokauszt-emlékezeti szervezethez kerülhet

Az aukciósház bejelentése szerint a Tóra-töredéket a kaliforniai San Diegóban működő Remember Us The Holocaust (RUTH) nevű szervezetnek szánják, amely egy állandó holokausztmúzeum létrehozásán dolgozik.

A szervezet közlése szerint munkatársai két napon át egyeztettek annak érdekében, hogy a vallási emléket megőrizzék, és a holokauszttal kapcsolatos oktatási, valamint ismeretterjesztő munkában felhasználhassák.

Moisés Salinas Fleitman, a RUTH ügyvezető igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adományozásról szóló megállapodás még nem zárult le. A szervezet egyelőre nem vizsgálhatta meg személyesen a pergament, és nem kapott olyan szakértői dokumentációt sem, amely egyértelműen igazolná eredetét.

A jelenlegi birtokos elmondása szerint a tárgyat több mint harminc évvel ezelőtt találták egy lengyelországi piacon. Ennek hitelességét azonban szintén ellenőrizni kell.

A RUTH vezetése leszögezte: a felajánlást csak abban az esetben fogadhatják el, ha a töredék valódisága és jogszerű származása egyaránt bizonyítható.

A megfelelő megőrzés és későbbi bemutatás előkészítéséhez Adolfo Roitmant, a jeruzsálemi Izrael Múzeum egykori kurátorát, a Holt-tengeri tekercsek neves szakértőjét is felkérték tanácsadónak.

Kié lehet egy elrabolt tóratekercs?

Az eset kapcsán megszólalt a World Jewish Restitution Organization (WJRO), a holokauszt idején elrabolt zsidó javak visszaszolgáltatásával foglalkozó nemzetközi szervezet is.

Elnöke, Gideon Taylor szerint az értékesítés leállítása önmagában nem jelent megoldást. Meg kell állapítani, hogy a vallási emlék miként került jelenlegi birtokosához, milyen dokumentumok igazolják korábbi tulajdonviszonyait, és az aukciósház miért vállalta az eladását annak ellenére, hogy saját katalógusában is a nácik által elrabolt tárgyként mutatta be.

A WJRO arra kérte a norvég hatóságokat, hogy vizsgálják ki az ügyet. A szervezet szerint a történtek ismét rámutatnak arra, milyen súlyos erkölcsi és jogi kérdéseket vet fel a holokauszt során eltulajdonított zsidó vallási és közösségi értékek kereskedelme.

Norvégia egyike annak a 35 országnak, amely támogatta a náci korszakban elkobzott műalkotások és kulturális javak kezeléséről szóló washingtoni alapelvek 2024-ben elfogadott ajánlásait. Ezek a vallási és közösségi tulajdonban álló tárgyakra, köztük a szent tekercsekre, kéziratokra és zsinagógai kegytárgyakra is kiterjednek, és szorgalmazzák visszaszolgáltatásukat az egykori tulajdonosoknak vagy jogutód közösségeiknek.

Több mint nyolcvan év után is megválaszolatlan kérdések

A Norvégiában felbukkant pergamen története jóval túlmutat egy vitatott árverésen. Ha valóban egy lengyelországi zsinagógából rabolták el, akkor egy olyan zsidó közösség örökségének fennmaradt darabja lehet, amelynek történetéről ma még szinte semmit sem tudunk.

Egyelőre az sem ismert, hogy a töredék miként került Lengyelországból Norvégiába, hány kézen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, és kit illet meg jogosan. Az árverés leállítása így csak az első lépés lehet: a legfontosabb feladat most a pergamen eredetének feltárása és méltó elhelyezése.

Írásunk a Jewish Telegraphic Agency beszámolója alapján készült.

---