Dr. Grósz Andor az Élet Menetén: „Nem felejtünk, nem hallgatunk, nem hagyjuk!”

A menet a dr. Verő Tamás főrabbi által megszólaltatott sófár hangjaira indult el a Cipők emlékművétől a Duna partján az id. Antall József rakparton át a Carl Lutz rakpartig, az Embermentők emlékművéhez. Mintegy ezren voltunk, ami valószínűleg a kifejezetten rossz időnek tudható be.

Az Élet Menete molinóját a következő közéleti személyiségek tartották: Caroline Savage, az USA budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Julia Dor, a Szochnut közép-kelet-európai régió vezetője, Karácsony Gergely főpolgármester, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, dr. Grósz Andor, a Mazsihisz, s egyben az Élet Menete Alapítvány elnöke, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Maja Kados, a Zsidó Állam magyarországi nagykövete és Michel Gourary, az Élet Menete európai igazgatója.

A rendezvényen részt vett Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke, a Mazsihisz alelnöke, dr. Nógrádi Péter Mazsihisz-alelnök, és a Szövetség számos munkatársa is. Eljöttek volt politikusok, így például Bóka János, a leköszönő kormány EU-s ügyekért felelős minisztere és Kunhalmi Ágnes, az MSZP egykori társelnöke. Láttunk ismert művészeket, a tömegben többek közöt ott volt Jávori Ferenc „Fegya” zongoraművész, a Budapest Klezmer Band alapítója és Masa Tamás, a Sabbathsong Klezmer Band vezetője is.

A szónokok sorát dr. Grósz Andor nyitotta meg, aki külön köszöntötte a jelenlévő holokauszt-túlélőket, valamint a cigányság képviselőit, modván: „a cigányság vészkorszakbeli szenvedése és áldozatai mindmáig nem kaptak méltó helyet a köztudatban, és napjainkban is számos formában, minden szinten találkozunk a cigányellenesség megnyilvánulásaival”.

A menet útvonaláról szólva az elnök így fogalmazott: itt minden kő, minden lépés a múlt egy-egy rétegét rejti. A Cipők emlékműve maga a bronzba öntött hiány, amely az elrabolt életeket és a meg nem élt jövőket idézi, a Duna partja az ártatlanok ezreit lemészároló, embervoltukból kivetkőzött nyilas hordák gyilkosságait idézi.

Az Embermentők emlékművéig a résztvevők három kilométert gyalogoltak, aminek kapcsán dr. Grósz Andor azt mondta: ezen a szakaszon mintha a legsötétebb tragédiákon és legnemesebb pillanatokon át vezetett volna az út, szimbolikusan megidézve azt a távolságot, ami az auschwitzi főtábor „Arbeit macht frei” feliratú kapuját elválasztja Auschwitz II–Birkenau bejáratától. Hozzátette: a holokauszt idején százezrek tették meg ezt az utat, egy irányba, a gázkamrák felé.

– A folyó partján haladva érkeztünk meg az Embermentők emlékművéhez, amely az emberség fényét őrzi, az Igaz Emberek bátorságát, akik életük kockáztatásával segítettek másokon – fogalmazott az elnök.

Dr. Grósz Andor megosztotta azt a személyes emlékét, hogy idén is ott áll azon az auschwitzi rámpán, ahol csaknem ötven családtagjának életútja ért véget a több ezer Győrből deportált hittestvérünkkel együtt. Mint felidézte: nyolcvankét évvel ezelőtt Magyarország saját polgárait küldte a halálba. Néhány hét alatt több mint 450 ezer embert hurcoltak el, akiknek a többsége soha nem tért vissza. Ez a veszteség azonban nemcsak a zsidó közösséget sújtotta, hanem az egész országot, hiszen a tudás, a kultúra, az alkotóerő és az emberi méltóság elvesztése mindannyiunk jövőjét szegényítette el.

– Az áldozatok már nem tudnak beszélni, nekünk kell megszólalnunk helyettük. Mi vagyunk a tanúk tanúi, akiknek tovább kell adnunk a történetet, és azzal együtt a felelősséget is – hangsúlyozta a Mazsihisz elnöke, aki beszédében megszólította a fiatalságot is, hiszen rajtuk múlik, hogy visszatérhetnek-e a történelem árnyai.

Dr. Grósz Andor felhívta a fiatalok figyelmét arra a baljós megfigyelésre, hogy a gyűlölet nem a nagy tettekkel kezdődik, hanem mások zaklatásával, megszólásával, méltóságuk elvitatásával és a hallgatással kezdődik.

– A ti bátorságotok dönti el, hogy a gyűlölet szavai ne maradjanak következmények nélkül – mondta az elnök.

Ugyancsak a fiatalokra utalva leszögezte: „nagy szükség van rátok, hiszen az antiszemitizmus új formákat ölt, új csatornákon terjed, és Izrael állama évek óta folyamatos fenyegetettségben él”. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy kiálljunk egymás mellett és Izrael mellett, amely a zsidó nép kollektív biztonságának záloga.

– Közös érdekünk, hogy a hazánkban tapasztalható kedvező helyzet megmaradjon, és a zsidóságunkat továbbra is biztonságban, békében élhessük meg – figyelmeztetett az elnök.

Dr. Grósz Andor a rendezvény fő üzenetét így fogalmazta meg: „nem felejtünk, nem hallgatunk, nem hagyjuk. Nem hagyjuk, hogy a gyűlölet újra teret nyerjen, hogy a mártírok emléke elhalványuljon és a közöny felülírja a felelősséget”. Beszédét ezzel a gondolattal zárta: „mondjunk igent az emberi méltóságra, az életre, arra a közös jövőre, amelyet csak együtt építhetünk”.

Bíró Eszter énekesnő-színésznő, a Mazsihisz művészeti vezetője és Födő Sándor szívszorító produkciója után Karácsony Gergely főpolgármester szólt az emlékséta résztvevőihez. A politikus a nemrég lezajlott parlamenti választás kapcsán azt mondta: a szétszakított ország új esélyt adott magának arra, hogy lebontsuk a gyűlölet falait és a társadalmi szolidaritás erősebb legyen a közönynél. Kifejtette: a közöny, a gyűlölet és az antiszemitizus minden formája ellen egy egy nyitott, befogadó ország építése a legjobb stratégia.

– Egy olyan haza építése, amely visszatér az igazság, a szolidaritás és az emberség parancsához – közölte a főpolgármester.

Dr. Grósz Andorhoz hasonlóan Karácsony Gergely is rámutatott arra: a holokauszt nem a gázkamrákkal kezdődött, hanem szavakkal és gyűlölettel.

*Karácsony Gergely két fellépő művész, Bíró Eszter és Molnár Ferenc Caramel társaságában*

– Ami lenézéssel kezdődik, az kirekesztéssel folytatódik, és a végén elérkezhet a pusztításhoz – fogalmazott a politikus, aki közös kötelességünknek nevezte a közbeszéd megújítása, hiszen – mint mondta – a gyűlöletkeltésre alkalmas szavak még mindig velünk vannak.

A harmadik szónok Maja Kados, a Zsidó Állam budapesti nagykövete volt, aki kiemelte: a jelenleg tapasztalható antiszemitizmus elleni küzdelem nem választható el az Izrael melletti kiállástól. Véleménye szerint természetes, hogy az államot lehet bírálni, de van különbség a bírálat és annak a jognak a megtagadása között, hogy Izrael megvédhesse a saját polgárainak biztonságát.

– Ennek a jognak a megtagadása nem politikai ügy, hanem magának az antiszemitizmusnak az új, modern arca – jelentette ki.

Maja Kados hangsúlyozta: a zsidóság sok-sok nemzedéken át zsidóság mások kegyétől függött, és a holokauszt a bizonyíték arra, hogy mi történhet, ha a zsidó nép nem képes megvédeni magát. A modern zsidó állam létrehozása éppen ezen a helyzeten változtatott, hiszen mintegy kétezer év után először a zsidó nép nem kiszolgáltatott, képes megvédeni magát, és ezért Izraelnek nem is kell bocsánatot kérnie.

A programot Molnár Ferenc Caramel és zenésztársainak műsora zárta, majd a rendezvény a dr. Verő Tamás főrabbi által elmondott kadissal ért véget.

A mártírok emléke legyen áldott!

Fotók: Riter Doron