Csongrádon sem feledik az ősöket
Napjainkban inkább már emlékhelyként működik a csongrádi izraelita temető, az utolsó gyászszertartást két éve végezték. A helyi zsidóság jó része szétszóródott a nagyvilágban, így sok sírt már nem ápolnak, de vannak, akik tizenötezer kilométerről is hazajárnak felmenőikre emlékezni – írja a Délmagyar.hu.
Az első zsidó család 1790 táján telepedett le Csongrádon, itt született például 1788-ban vagy 1789-ben Pest megyei zsidó betelepülők gyermekeként Schwab Rozália, a makói születésű világhírű újságíró, Pulitzer József nagymamája is. A temetkezési helyet is az ezerhétszázas évek végének környékén jelölték ki. A temetőben 1988-ig temettek rendszeresen, azt követően szinte teljesen eltűnt a helyi zsidóság, legközelebb 2016-ban a temetőt évtizedekig lelkiismeretesen ápoló Grünwald Sándort, 2018-ban pedig Mahrer Verát temették ide.
– Ma a temető emlékhely, a ravatalozó épületében kialakított tárlat pedig a csongrádi zsidó élet emlékeit mutatja be. Telefonos bejelentkezés alapján látogatható, évente több mint száz embert fogadunk. Inkább érdeklődők járnak ide, mint családtagok, mert azok vagy kihaltak vagy szétszóródtak a nagyvilágban. Pestről, Szegedről sűrűbben jönnek rokonok, de egy hölgy például Brisbane-ből, Ausztráliából jár haza három-négy évente nagyapja, Ausländer Miksa sírjához – mondta el Fodor Péter, a Tari László Múzeum munkatársa.
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
A Mazsihisz tényfeltáró bizottságot hoz létre az ügynöklisták nyilvánossága és az állambiztonsági múlt kutatására
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!
Gyász: Elhunyt prof. dr. Lichtmann Tamás irodalomtörténész, a magyar zsidó tudományos élet meghatározó alakja
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
Péntek 13.: a balszerencse száma vagy az irgalomé?
