Botfai Hűvös József, a budapesti tömegközlekedés egyik megteremtője

Amikor nap mint nap felszállunk egy budapesti villamosra, vagy a kisföldalattival utazunk, lényegében az ő szellemi és szervezői örökségét használjuk, hiszen a modern fővárosi tömegközlekedés alapjait ez a kivételes tehetségű, zsidó gyökerekkel rendelkező szakember is lefektette.

Családi indíttatás és a józsefvárosi közélet

Hűvös József – eredeti nevén Hirschel József – 1848. augusztus 5-én látta meg a napvilágot Nagykanizsán, egy mélyen vallásos, megbecsült polgári zsidó családban. Édesapja Hirschel Salamon, édesanyja Boynitzer Rozália volt.

Középiskolai tanulmányait a helyi Piarista Gimnáziumban végezte, ami a korabeli zsidó polgárság körében a sikeres társadalmi integráció és a magas szintű műveltség egyik zálogának számított. A gimnázium után a budapesti egyetemen tanult tovább, ahol 1872-ben szerzett ügyvédi oklevelet. Családnevét 1882-ben magyarosította Hűvösre, de kanizsai gyökereit és a közösség iránti felelősségvállalását sosem feledte.

Fiatal ügyvédként azonnal bekapcsolódott a fővárosi közéletbe: 1879-től Budapest törvényhatósági bizottságának tagjaként, valamint a Józsefváros liberális pártjának kulcsfigurájaként dolgozott a kerület modernizációjáért és felemelkedéséért.

A főváros sínre tétele

Hűvös József neve elválaszthatatlan a budapesti tömegközlekedés villamosításától. Balázs Mórral közösen alapította meg a Budapesti Városi Villamosvasutat (BVV), amelynek 1897-től vezérigazgatója, 1907-től pedig elnöke lett.

Nem csupán a felszíni közlekedést forradalmasította: elévülhetetlen érdemeket szerzett a Millenniumi Földalatti Vasút, valamint a Budapest–Szentlőrinci helyiérdekű vasút kiépítésében és sikeres működtetésében is.

Munkássága elismeréseként 1897-ben Ferenc József királytól nemesi címet kapott „botfai” előnévvel (a család birtoka a Zala vármegyei Botfán volt), 1904-ben pedig udvari tanácsossá nevezték ki. Kulturális örökségét fiai is gazdagították: Hűvös Kornél neves író, Hűvös Iván zeneszerző, Hűvös László pedig elismert szobrászművész lett.

Helye a zsidó emlékezetben

Bár a kor társadalmi elvárásai és a nemesi cím elnyerése miatt a család később kikeresztelkedett, a zsidó emlékezet büszkén tartja számon Hűvös Józsefet a legnagyobb magyar zsidó újítók között.

A Magyar Zsidó Lexikon részletes szócikkben méltatja jogi, közgazdasági és közlekedési érdemeit, külön kiemelve, hogy alkotó energiái és mecénási tevékenysége alapjaiban formálták át a századfordulós Budapest arculatát.

1914. december 18-án bekövetkezett halálakor a főváros és a hazai gazdasági elit egyaránt gyászolta az igazi látnokot. Botfai Hűvös József emlékezete hirdeti: a mai modern Budapest fejlődésében és infrastruktúrájában kitörölhetetlen nyomot hagyott a hazai zsidóság alkotó zsenije.

Emléke legyen áldott!

Felhasznált történeti források:

• Hűvös József életrajza és családfája – Wikipédia-szócikk
• Újvári Péter: Magyar Zsidó Lexikon (1929) – Hűvös József szócikk

A cikk Lévai Ibolya írása alapján íródott.
Címlapkép: A Nagykörúti próbavasút egyik motor- és pótkocsija a Nyugati pályaudvari kocsiszín elött. Hűvös József vállalatának egyik legelső, ikonikus szerelvénye. Kép: villamosok.hu

---