Böjttel gyászolja ma Gedalja helytartót a zsidóság
Ma hajnaltól az esti csillagok megjelenéséig tart a meggyilkolt Gedalja helytartó emlékére elrendelt böjt. Az ő meggyilkolása tette teljessé a Jeruzsálem elfoglalásával és Júda királyságának megszünésével bekövetkezett összeomlást, a hagyomány ezért kapcsolja Gedalja böjtjét az első Szentély pusztulásának történetéhez.
Gedaljá ben Áchikám (גְּדַלְיָהוּ בֶּן־אֲחִיקָם) előkelő júdeai családból származott. Amikor Nebukadneccar babiloni király elfoglalta Jeruzsálemet, lerombolta az Első Szentélyt és a júdai elit jelentős részét Babilóniába hurcolta – i. e. 587/586 körül —, a babiloniak Gedalját nevezték ki a Júdában maradt lakosság vezetőjévé. Székhelyét Micpában rendezte be.
Gedalja politikája kifejezetten pragmatikus volt: azt mondta a megmaradt zsidóknak, hogy ne lázadjanak Babilon ellen, hanem fogadják el a babiloni fennhatóságot, műveljék meg a földeket és építsék újjá az életüket. Ennek hatására még olyan zsidók is visszatértek Júdába, akik korábban Moábba, Ammonba és más környező területekre menekültek. Rövid időre tehát úgy tűnt, hogy a jeruzsálemi katasztrófa után fennmaradhat valamiféle zsidó közösségi élet az országban.
Gedalját előre figyelmeztették, hogy Jismáél ben Netanjá (ישמעאל בן נתניה) meg akarja ölni. A Jirmejá könyvében fennmaradt beszámoló szerint Jismáélt Baálisz, Ammon királya támogatta vagy ösztönözte. Jismáél saját hatalmi ambíciói is szerepet játszhattak: királyi származású volt, míg Gedalja a babiloniak kinevezett helytartója. Gedalja azonban nem hitte el, hogy meg akarják gyilkolni, és amikor Jismáél a kíséretével megérkezett a helytartói széhelyre, Micpa városába, akkor vendégül látta őket. Az étkezés során Jismáél és emberei rátámadtak, meggyilkolták a helytartót, s vele együtt a környezetében lévő zsidókat és a babiloniakat is.
A Júdeában maradt zsidók attól féltek, hogy Nebukadneccar őket is felelőssé teszi a babiloni kinevezett és a katonák megöléséért. Ezért nagy részük Egyiptomba menekült. Ezzel gyakorlatilag széthullott az a maradék közösség is, amely a Szentély pusztulása után Júdeában megmaradt. Ez magyarázza a böjt különös súlyát: egy zsidó ölt meg egy másik zsidó vezetőt, és a belső politikai erőszak következtében az országban megmaradt zsidó közösség is szétszóródott. A rabbinikus hagyomány ezért Gedalja halálát szinte a Szentély pusztulási folyamatának utolsó állomásaként kezeli.
Az eseményekről a Királyok második könyve és Jirmejá próféta könyve számol be. A hagyomány szerint a Zekarja próféta könyvében (8:19) megtalálható „hetedik hónap böjtje” kifejezés Gedalja gyásznapjára utal.
Felhasznált forrás: Jewish Encyclopedia. Illusztráció: Open AI
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Fájóan fiatalon távozott – Szendy Barbitól búcsúzunk
