Az antiszemitizmus ellen tüntettek több német nagyvárosban
Az arab világból érkezett menedékkérők révén felerősödött antiszemitizmus ellen tüntettek szerdán több német nagyvárosban.
A demonstrációkat annak hatására szervezték, hogy az előző héten Berlinben egy szíriai fiatalember rátámadt két férfira, mert a zsidó vallás tiszteletét kifejező fejfedőt, kipát viseltek.
A német főváros zsidó közössége (Jüdische Gemeinde zu Berlin – JGB) „Berlin kipát visel” címmel szervezett tiltakozó demonstrációt, amelyen több ezren vettek részt a közösség Charlottenburg kerületben működő központja előtt. A város egy másik kerületében, Neuköllnben, ahol jelentős számban élnek muzulmánok és arabok, egy kisebb tüntetést röviddel a kezdete után be kellett szüntetni, mert egy járókelő kitépte egy demonstráló kezéből az izraeli zászlót.
A charlottenburgi rendezvényen Gideon Joffe, a JGB vezetője beszédében kiemelte, hogy Angela Merkel kancellár a napokban egy izraeli televíziónak adott nyilatkozatában helyesen mutatott rá, hogy a nemzetközi migrációs válság révén az antiszemitizmus egy új formája jelent meg Németországban.
Ugyanakkor „a muszlim oldal támogatását is érezzük” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy „mi zsidók, keresztények és muszlimok csak együtt szállhatunk szembe a gyűlölettel”.
Mint mondta, az összefogás akkor lesz eredményes, ha nem lesz többé szükség állandó rendőri jelenlétre a zsidó intézményeknél. Egyelőre nem ebbe az irányba mutatnak a folyamatok, és ugyan „még nincsenek olyan állapotok, mint Franciaországban vagy Németországban, de Berlin kezd barátságtalan hellyé válni” a zsidók számára – tette hozzá.
A demonstráción – amelyen keresztény és muzulmán papok is részt vettek, és férfiak mellett sok nő is kipát viselt – felszólalt mások mellett Volker Kauder, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője, aki aláhúzta, hogy Németországban nem tűrik el az antiszemitizmust. „Aki velünk akar élni, annak ezt is tudnia kell” – mondta a politikus.
Hasonló megmozdulásokat szerveztek Kölnben, Erfurtban, Magdeburgban és Potsdamban.
A németországi zsidó közösség nagyjából 100 ezer fős, míg a berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek Nyugat-Németországban. Az újraegyesített Németország megnyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, ahol a Szovjetunió idején hátrányos megkülönböztetésben volt részük, például nem dolgozhattak bizonyos szakmákban. Így a kilencvenes években voltak időszakok, amikor a Németországba irányuló zsidó bevándorlás nagyobb mértékű volt, mint az Izraelbe irányuló bevándorlás. A legtöbben, nagyjából 25 ezren Berlinben élnek. (MTI)
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
A Mazsihisz tényfeltáró bizottságot hoz létre az ügynöklisták nyilvánossága és az állambiztonsági múlt kutatására
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!
Gyász: Elhunyt prof. dr. Lichtmann Tamás irodalomtörténész, a magyar zsidó tudományos élet meghatározó alakja
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Gyász: Elhunyt prof. dr. Lichtmann Tamás irodalomtörténész, a magyar zsidó tudományos élet meghatározó alakja
Rosenbergtől Rombergig – egy zenészcsalád története, amely két várost köt össze