Arany Jeruzsálem – a dal, amely egy nemzet reményének hangja lett

Naomi Shemer a „Jerusalajim sel Zahav” – magyarul „Arany Jeruzsálem” – című dalt az 1967. május 15-én Nyugat-Jeruzsálemben megrendezett Izraeli Dalfesztiválra írta. A művet Teddy Kollek, Jeruzsálem legendás polgármestere rendelte meg versenyen kívüli számként.

Abban az időben Jeruzsálem óvárosa jordániai ellenőrzés alatt állt. A zsidókat kiűzték az Óvárosból, nem látogathatták szent helyeiket, számos zsinagógát és emlékhelyet pedig meggyaláztak vagy leromboltak. Shemer dala ezt a hiányt, a város utáni vágyakozást és a történelmi fájdalmat fogalmazta meg költői erővel.

Három héttel a dal első előadása után kitört a hatnapos háború. Az „Arany Jeruzsálem” szinte azonnal az izraeli katonák és civilek reményének, kitartásának és összetartozásának himnuszává vált.

június 7-én az Izraeli Védelmi Erők visszafoglalták Kelet-Jeruzsálemet és az Óvárost. Naomi Shemer éppen egy pihenőidejét töltő ejtőernyős alakulat előtt lépett fel, amikor értesült arról, hogy izraeli katonák elérték a Siratófalat és a Templomhegyet. A hír hatására azonnal új versszakot írt a dalhoz: az eredeti sorokat, amelyek még a szent helyek elérhetetlenségét siratták, diadalmas és meghatott szavak váltották fel, Izrael visszatérését ünnepelve Jeruzsálem szívébe.

Az új versszak arra a történelmi pillanatra is utal, amikor Slomo Goren rabbi megszólaltatta a sófárt a Siratófal előtt.

A dal szövege számos ponton épít az ősi zsidó hagyományra és irodalomra. Az „Arany Jeruzsálem” kifejezés például arra az ékszerre utal, amely Rabbi Akivához kapcsolódó talmudi történetben szerepel. A „Minden dalodhoz én vagyok a lant” sor Rabbi Jehuda Halevi költészetét idézi, míg a „Hogyan ül magányosan a város…” motívum a Siralmak könyvének nyitányát visszhangozza. A dal legismertebb bibliai utalása pedig a 137. zsoltárból ismert fogadalom: „Ha elfelejtelek, Jeruzsálem…”

Több mint fél évszázaddal megszületése után az „Arany Jeruzsálem” ma is egyszerre ima, emlékezés és remény – Jeruzsálem szeretetének egyik legszebb modern kori megfogalmazása.

---