Ahol az ima zenévé válik – Szlihot-imakoncert a Rumbach zsinagógában
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga ezúttal is megtelt mindazokkal, akik a Szlihot időszakában közös élményre, elmélyülésre és lelki ráhangolódásra vágytak. A résztvevők között egyaránt ott voltak a budapesti zsidó közösségek tagjai és olyan érdeklődők is, akik számára ez az este jelentette az első találkozást a zsinagógai térrel és a zsidó hagyomány ezen különleges időszakával. A programon jelen volt Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke is.
Az este a szombat búcsúztatásának ősi és bensőséges szertartásával, a havdalával kezdődött, majd utána a rabbik tanításai segítették a résztvevőket abban, hogy még közelebb kerüljenek a szlihot időszakának üzenetéhez.
Deutsch Péter rabbi köszöntötte a jelenlévőket, és a közelgő ünnepi időszakról, a szlihotról, valamint az ünnepekre való lelki felkészülés fontosságáról beszélt.
Hercz Dániel rabbi az Örökkévaló tizenhárom attribútumáról tanított, míg Zeitler Ádám rabbi az első emberpár történetén keresztül mutatott rá a szégyen és a hibáinkkal való szembenézés kapcsolatára.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szégyen gyakran megbénít bennünket, miközben a valódi változás első lépése éppen az lehet, ha képesek vagyunk felismerni és beismerni a hibáinkat, majd bocsánatot kérni.
Radnóti Zoltán főrabbi a szlihot, a tikkun, a ros hásáná és a tesuva jelentését járta körül, azt keresve, hogyan válhat az ünnepi időszak valódi belső változás kiindulópontjává. Darvas István főrabbi pedig arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy az év fordulójához közeledve érdemes megállnunk, és őszintén átértékelnünk az elmúlt hónapokat: mit rontottunk el, mit tanultunk belőle, és hogyan tudunk mindezekből kiindulva jobbá válni.
Ezek a tanítások különböző nézőpontokból ugyanazokat a kérdéseket járták körül: hogyan tudunk számot vetni önmagunkkal, hogyan kérhetünk bocsánatot, és hogyan tanulhatunk a saját hibáinkból. Ahogy Radnóti Zoltán főrabbi tanításából is kirajzolódott: nem mássá kell válnunk, hanem önmagunkat kell kiteljesítenünk és valóban megvalósítanunk.
Ezt követően a résztvevők a nap negyedik étkezésén vehettek részt az előtérben, majd kezdetét vette az este zenei programja, a Szlihot-imakoncert.
Neumark Zoltán zongorán kísérte Zucker Immánuel főkántort és Budai Miklós kántort, hozzájuk csatlakozott a Varga Sebestyén karvezető által vezetett Kol Echád kórus. Az előadásban az ima és a zene szorosan kapcsolódott egymáshoz, a kántori ének, a zongorakíséret és a kórus hangzása együtt adott különleges keretet a szlihot imáinak.
A Kol Echád kórust a közönség már két alkalommal is hallhatta a Bethlen téri zsinagógában, és hamarosan a Kol Nidré estéjén is ismét ott énekelnek majd. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában azonban ezen az estén mutatkoztak be először, jelenlétük új színnel gazdagította az imakoncertet.
A kántori szolgálatban a zene mindig sajátos szerepet tölt be: az ismert imaszövegek dallamon keresztül szólalnak meg, egyszerre hordozva a közösség közös hagyományát és az egyéni megszólalás lehetőségét. Ezen az estén a koncert formája azok számára is közelebb hozhatta a szlihot világát, akik ritkábban találkoznak ezekkel az imákkal.
Az est főszervezője Zucker Immánuel főkántor volt. A programot a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) támogatta.
Fotó: Ritter Doron / Mazsihisz
Szöveg: Zucker-Kertész Lilla
Kapcsolódó galériák
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
