A szefárd mese kutatása – Matilda Koen Sarano emlékére

A zsidó történelem és kultúra története ünnepek és tragédiák, szétszóratás és újjászületés, kulturális és tudományos eredmények gazdag szövedéke. Cikksorozatunk hétről hétre olyan évfordulókat idéz fel – a hanukai fényektől a portugáliai kiűzetésen és az 1867-es emancipáción át Mátyás király udvaráig –, amelyek új nézőpontból világítják meg közös örökségünket. Peremiczky Szilvia írásai emellett a jelen kérdéseire is reflektálnak, Izrael és az antiszemitizmus mai jelenségeit is kontextusba helyezve.

Megjelent: 2026. augusztus 09. 08:29 / Frissítve 2026. augusztus 09. 08:29

1939. július 31-én született Matilda Koen-Sarano (1939-2024), a szefárd mese, és annak egyik legismertebb és legnépszerűbb alcsoportjának, a Djoha/Djuha-meséknek kutatója. A szefárd folklór, ezen belül a népmese, a zsidó folklór egyik legazdagabb és leginkább feltárt területe, és a gyűjtőmunkában és a mesék publikálásában Koen-Sarano kiemelkedő munkát végzett.

A szefárd mesék tudatos kutatása a 19-20. század fordulóján vette kezdetét, Max Leopold Wagner, Max Grunwald, Arcadío de Larrea Palacín kutatásaival. A 20. század közepén a Haifán működő Israeli Folktales Archive (IFA) vált a szefárd népmese kutatásának központjává is, és a kortárs kutatók közül Matilda Koen-Sarano és Tamar Alexander (1945-2023) játszották a legfontosabb szerepet a népmesék gyűjtésében, tudományos rendszerezésében és kutatásában. A szefárd mese fő területei az egykori török birodalom térsége – Törökország, Görögország, Szerbia, Bosznia, a Szentföld – és Marokkó, a nyelve pedig a ladino, más néven djudeoespanyol nyelv. A mesék fő forrása a Tanakh és a rabbinikus irodalom, illetve a szefárd mindennapok világa, a kiűzetés előtti és utáni szefárd és az egyetemes zsidó történelem és kultúra, a szefárd zsidó hagyomány jeles személyiségei, rabbijai és tudósai. Ugyanakkor a környező népek folklórja – arab, török, neoromán, balkáni folklór –, az antik meseirodalom és az egyetemes történelem eseményei, alakjai – például Nagy Sándor vagy Napóleon – is megjelennek a szefárd mesében.

Az egyik legnépszerűbb figura Djoha, akinek alakja közvetlenül az anatóliai eredetű mesefigurára, Naszredin Hodzsa alakjára vezethető vissza, ugyanakkor a hol megtréfált, hol tréfacsináló karakter univerzális meseszereplőnek tekinthető. Djoha, másik nevén Ham Avram (a marokkói szefárdoknál pedig Jusiko Lankri), persze sajátosan zsidó karakter, akinek élete a zsidó hagyomány, életforma, ünnepek ritmusa szerint zajlik. Djoha sokrétű figura: egyszerre a falu bolondja, de ugyanakkor csavaros észjárású karakter is (Koen-Sarano 2003, 10), akinek meghökkentő, merész és kreatív válaszai és megoldásai vannak a felmerülő problémákra. Djoha a mesék egy meghatározó részében a konfliktusok feloldására törekszik, így ezek a mesék, Boldizsár Ildikó meghatározása alapján, beleillenek a tréfás mesék csoportjába, amelynek jellemzője és ezen keresztül közösségen belüli pszichológiai-pedagógiai funkciója a „konfliktusokra adott komikus válasz mint megoldás” (Bodizsár 2017, 36) a nevetés felszabadító erején keresztül. Djoha furcsa észjárású outsider, aki tükröt tart mások elé, és így párhuzamot mutat a bohóc, az udvari bolond figurájával is, akitől olyan megjegyzéseket és reakciókat is elfogadnak, amiket másoktól kevésbé, és adott esetben tabukat is döntögethet, valamint bármiből tréfát csinálhat, amíg megmarad a tréfás hangnemnél (Peremiczky 2022, 178-179).

Matilda Koen-Sarano érdeklődésének középpontjában a Djoha-mesék álltak, a hol kacagtató, hol keserű, de mindig elgondolkodtató mesék megőrzése. Munkássága azonban egyéb szefárd mesék összegyűjtésére, valamint a folklóron túl, a ladino nyelvre és tanítására is kiterjedt. Koen-Sarano Milánóban született, egy Törökországból származó szefárd család gyermekeként, és 1960-ban alijázott. Ladinót tanított, részt vett a Kol Jiszrael ladino nyelvű műsorának munkájában, zenés hangjátékokat írt, és népmesei kutatásokat folytatott, több száz interjút készítve. Ennek során több kötetre való szefárd mesét, mindenekelőtt Djoha meséket, gyűjtött össze. Nyelvkönyveket, ladino-héber/héber-ladino-szótárat, és gyűjtései eredményeként, népmesegyűjteményeket publikált. Djoha történetei és általában a szefárd mesék Koen-Sarano munkásságának köszönhetően is megmaradtak, a nagy szefárd központok elpusztítása és eltűnése után is.

Peremiczky Szilvia írása

Felhasznált források:

Alexander-Frizer, Tamar. 2008. The Heart is a Mirror: The Sephardic Folktale. Raphael Patai Series in Jewish Folklore and Anthropology. Wayne University Press., Detroit
Boldizsár Ildikó. 2017 Meseterápia. Magvető, Budapest: Magvető.
Koen-Sarano, Matilda. 1986. Kuentos del Folklor de Famiya Djudeo-espanyola. Kana, Jerusalem.
Koen-Sarano, Matilda (2003): Folktales of Joha. The Jewish Publication Society, Philadelphia.
Peremiczky Szilvia. 2022. A szefárd mese olvasati és rétegződése., in: Balogné Tóth Katalin. (szerk), 2022. „Kölesdről indultam”. Születésnapi emlékkötet Prof. Dr. Oláh János z”l tiszteketére. Gabbiano Print Nyomda és Kiadó Kft,. Budapest.167-193.
http://www.sephardicstudies.org/sarano.html