A párizsi Panthéonban szimbolikusan újratemetik Marc Bloch francia történészt, második világháborús ellenállót

Egy évvel az elnökválasztás előtt a politikai jelentést is hordozó megemlékezésen heves vitát váltott ki a legnagyobb ellenzéki párt, a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés esetleges jelenléte.

Marc Bloch családja azt kérte, hogy a „szélsőjobboldali pártot” tiltsák ki a megemlékezésről, tekintettel a történész „mélyen antinacionalista” elkötelezettségére.

Bár a köztársasági protokoll alapján a Panthéonban rendezett megemlékezésekre valamennyi parlamenti párt frakcióvezetőjét meghívják, Marine Le Pen, a legnagyobb ellenzéki párt nemzetgyűlési csoportjának vezetője végül maga döntött úgy, hogy nem vesz részt a ceremónián.

Marc Bloch „olyan ember volt, aki a jelen feladatainak tükrében értelmezte a történelmet. Nem megkövült elképzelése volt a történelemről: szerinte annak mindig a jelenben szükséges cselekvést kell szolgálnia” – indokolta a francia elnökség egyik tanácsadója, miért temetik újra a történészt a legjelentősebb franciák közé.

„Marc Bloch a felvilágosodás örökségét hirdette: olyan emberképet képviselt, amely nem az identitásba való bezárkózást helyezi előtérbe, hanem a másik ember felé való nyitottságot, az alteritás elismerését” – tette hozzá az elnökség.

Az 1886-ban, Lyonban, egy Elzászból származó zsidó családban született Marc Bloch a középkori történelem elismert szakértője volt. 1929-ben társalapítója lett az Annales d’histoire économique et sociale című tekintélyes folyóiratnak, amely forradalmasította a történelem tanulmányozását: a történetírást az antropológia, a közgazdaságtan és a szociológia szempontjai felé is megnyitotta.

Egyik legismertebb műve a Különös vereség, amely Franciaország 1940-es gyors katonai összeomlásának társadalmi és pszichológiai okait vizsgálja. A mű a szerző személyes katonai tapasztalatain alapul, és a francia hadsereg, valamint a politikai elit morális és stratégiai csődjét elemzi.

Zsidó származása miatt az egyetemi oktatót a náci Németországgal kollaboráló franciaországi Vichy-rezsim megfosztotta állampolgári jogaitól, lakásától és könyvtárától. Marc Bloch 1943-ban csatlakozott a második világháború alatti francia ellenállás egyik jelentős náciellenes, centrista csoportjához, a Franc-Tireur mozgalomhoz, amelyet 1941 decemberében alapítottak Lyonban. 1944. március 8-án letartóztatták, a Gestapo megkínozta, majd június 16-án más foglyokkal együtt egy mezőn kivégezték. A történész a kivégzése előtt azt kiáltotta: „Éljen Franciaország!”

Az újratemetés a megszokott forgatókönyv szerint zajlik: a koporsót a Panthéon főhajójában a köztársasági elnök fogadja, aki rövid beszédet mond, majd Marc Bloch és felesége koporsóját elhelyezik a kriptában. A koporsók azonban nem tartalmazzák a házaspár földi maradványait, mivel a család azt kívánta, hogy a történész maradványai továbbra is egy közép-franciaországi faluban nyugodjanak. Felesége, aki 1944 júliusában Lyonban, álnéven halt meg, soha nem került elő.

A Párizs központjában található Panthéon egykori templom, amely a francia forradalom elején, 1791-ben vált nemzeti temetkezési hellyé. A mauzóleumban jelenleg 87 személyiség – 82 férfi és öt nő – nyugszik: politikusok, írók, köztük Victor Hugo és Émile Zola, tudósok, például Marie Curie, valamint ellenállók, vallási vezetők és katonák.

MTI / Mazsihisz

---