A nő, aki segített beszélt nyelvvé tenni a hébert – Hemda Ben-Jehuda története

A 19. század végén a héber újjáélesztése még korántsem volt magától értetődő vállalkozás. A zsidó közösségek sokféle nyelvet használtak: jiddist, ladinót, oroszt, arabot és természetesen hébert is – utóbbi azonban évszázadokon át elsősorban a vallási és irodalmi élet nyelveként maradt fenn.

Ebben a változó világban találkozott Hemda Ben-Jehuda, született Beila Jonas és Eliezer Ben-Jehuda. Jeruzsálemi otthonukban pedig a család tudatosan a mindennapi kommunikáció nyelvévé tette a hébert. Gyermekeik ezen a nyelven tanultak meg beszélni, miközben a nyelv maga is folyamatosan alakult és bővült.

Hemda ebben a folyamatban íróként és szerkesztőként is aktív szerepet vállalt. Férje, Eliezer által kiadott HaZvi című újságban Hiddah – vagyis „Rejtvény” – álnéven publikált. „Jeruzsálemi leveleiben” nem nagy politikai vagy történelmi kérdésekről írt, hanem a város mindennapi életéről: az utcákról, piacokról, az emberekről és azokról az apró eseményekről, amelyekből egy közösség hétköznapjai felépülnek. Ez önmagában is fontos lépés volt: megmutatta, hogy a héber nemcsak a szent szövegek és a nagy gondolatok nyelve lehet, hanem a mindennapi életé is.

Hemda egy olvasói levelekre válaszoló rovatot is vezetett. Az újság olvasói kérdéseket küldtek neki, ő pedig héberül válaszolt rájuk – személyes, közvetlen hangon. Így a nyelv egyre több olyan helyzetben jelent meg, amely korábban elképzelhetetlennek tűnhetett az emberek számára.

A modern élet természetesen új szavakat is követelt. Hemda többek között az ofna (אופנה), vagyis „divat” szó elterjedésében is szerepet játszott. Az ilyen új kifejezések kialakítása része volt annak a nagyobb nyelvi munkának, amelynek során a hébert alkalmassá kellett tenni a modern világ leírására – az újságoktól és a vonatoktól kezdve egészen a hétköznapi beszélgetésekig.

Eliezer Ben-Jehuda 1922-ben bekövetkezett halála után Hemda feladatai tovább bővültek. Bekapcsolódott férje monumentális héber szótárának gondozásába és befejezésébe, amelyen Eliezer évtizedeken át dolgozott. Ez már kevésbé látványos, de legalább olyan fontos munka volt: rendszerezni, szerkeszteni és megőrizni azt a hatalmas anyagot, amelyre a modern héber nyelv épült. Hemda emellett írásaival férje és a héber nyelv újjáélesztésének történetét is dokumentálta, hozzájárulva ahhoz, ahogyan ez a korszak később bekerült a köztudatba.

Címlapkép: Eliezer Ben-Jehuda (balra) feleségével, Hemdával Rotterdamban, ahol Samuel van den Bergh margaringyárossal találkoztak (jobb oldalon).

Az Israel21 cikke alapján írta: Zucker-Kertész Lilla

---