A New York-i múzeumokban maradnak az örökös által perelt Picassók
Forrás: Prae.hu
A New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) és a Guggenheim Múzeum peren kívüli egyezségre jutott két korai Picasso-képről, amelyekről egy zsidó származású német tudós azt állította, hogy ő a valódi tulajdonosuk.
Julius Schoeps arra hivatkozott, hogy a nagybátyját, Paul Robert Ernst von Mendelssohn-Bartholdy műgyűjtőt és bankárt a náci uralom alatt kényszerítették arra, hogy eladja a Le Moulin de la galette és a Jeune garçon au cheval (Lovat vezető fiú) című festményeket.
A manhattani bíróságon hétfőn vette volna kezdetét a tárgyalás, ám a múzeumok és Schoeps jogi képviselői bejelentették, hogy rendezték a vitás kérdéseket, és a képek a múzeumokban maradnak. Azt azonban nem árulták el, hogy mekkora összeggel kárpótolták a festmények eredeti tulajdonosát.
Jed Rakoff, az illetékes kerületi bíró a múlt héten állapította meg, hogy az 1935-ben elhunyt Paul von Mendelssohn-Bartholdy családja elegendő bizonyítékkal szolgált a képek eredetéről, valamint eladásukról a náci hatalom idején, és tárgyalásra alkalmasnak találta az ügyet.
A peren kívül egyezség bejelentése után Rakoff határozottan felszólította mindkét felet, hogy hozzák nyilvánosságra a megállapodás részleteit. Mint mondta: az örökösök a történelem súlyát idézték fel a maguk érdekében, s „rendkívül szerencsétlen lenne, ha nem tájékoztatnák az igazságról a nyilvánosságot.”
A festmények dollármilliókat érhetnek a szakértők szerint.
A La Moulin de la Galette 1900-ban készült, míg a Jeune garçon au cheval hat évvel később született.
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?
Bodrogkeresztúr és Mád: zsidó történetek és ízek a Tejjel-Mézzel első adásában
A Mazsihisz tényfeltáró bizottságot hoz létre az ügynöklisták nyilvánossága és az állambiztonsági múlt kutatására
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
IV. HanukaFeszt – A csoda velünk kezdődik!
Gyász: Elhunyt prof. dr. Lichtmann Tamás irodalomtörténész, a magyar zsidó tudományos élet meghatározó alakja
Hegedűs Zsolt: A Szeretetkórházban felhalmozott tudásból más intézményeknek is tanulniuk kell
Mit jelent a „timsel”, az Édentől keletre titokzatos héber szava?