A nagyünnepek kapujában: ma este elul havába lépünk

Elulnak nincs saját ünnepi asztala, nincs hozzá különleges étel, sátor vagy gyertyatartó. Mégis az egyik legünnepibb zsidó hónap. Ünnepélyességét a várakozás adja: minden napja közelebb visz ros hásánához és jom kipurhoz, a zsidó esztendő legfenségesebb napjaihoz.

Elul a csendes készülődés ideje.

A nyár lassan búcsúzik, a fények szelídebbé válnak, a nappalok rövidülnek. Az ember ilyenkor önkéntelenül is visszatekint: mit őrizne meg az elmúlt évből, mit tenne jóvá, és mit szeretne másképpen folytatni?

A néhai Benedek István Gábor honlapunkon korábban megjelent, Elul: A kiválasztottság útlevél című írásában így fogalmazott:

„Ez a zsidó hónap – Elul – a Nagy Ünnepek előszobája.”

Ebben az előszobában még van időnk megállni. Számba vehetjük örömeinket és veszteségeinket, jó döntéseinket és mulasztásainkat. Rendezhetjük kapcsolatainkat, bocsánatot kérhetünk azoktól, akiket megbántottunk, és közelebb léphetünk azokhoz, akiktől az év során eltávolodtunk.

A héber tesuvá szót általában megtérésnek fordítjuk, szó szerinti jelentése azonban: visszatérés. Nem valaki mássá kell válnunk, hanem visszatalálnunk ahhoz, ami bennünk jó, tiszta és igaz. Elul nem azt kéri tőlünk, hogy egyetlen pillanat alatt változtassuk meg egész életünket. Elég lehet egy őszinte szó, egy régóta halogatott bocsánatkérés vagy egy jó irányba tett első lépés.

Az elul szó akkád eredetű, és az aratást jelentő elulu szóval rokonítható. Szép jelentés ez egy olyan hónap számára, amelyben mi magunk is számba vesszük az esztendő termését: mindazt, amit elvetettünk, amit gondosan neveltünk, és azt is, ami nem hozta meg a remélt gyümölcsöt. A hónap nevét a Tanah is említi: Nehémiás könyve szerint Jeruzsálem falának újjáépítése elul hó huszonötödik napján fejeződött be.

A hagyomány egy másik, bensőséges jelentést is társít elul nevéhez. A szót alkotó héber betűk az Énekek éneke egyik mondatának kezdőbetűi: Áni ledodi, vedodi li – „Én kedvesemé vagyok, és kedvesem az enyém.” Ez a mondat arra emlékeztet, hogy a megtérés nem csupán félelemből fakadhat. Lehet szeretetből születő közeledés is: visszatérés az Örökkévalóhoz, egymáshoz és önmagunkhoz.

Elul elsejétől a szombatok kivételével minden reggel megszólal a sófár. Egyszerű, ősi hangja nem akar gyönyörködtetni. Inkább felébreszt. Áthatol a mindennapok zaján, és azt üzeni: elérkezett a számvetés ideje, még nem késő változtatni.

A zsidó újév előtti napon, szeptember 11-én már nem fújunk sófárt. Ezzel is elválasztjuk elul szokását ros hásáná tórai parancsolatától. Mivel idén ros hásáná első napja szombatra esik, az ünnepi sófárfúvásra a második napon, szeptember 13-án, vasárnap kerül sor.

Elul elsejétől hosáná rábá napjáig minden reggel és este elmondjuk a 27. zsoltárt. „Az Örökkévaló a világosságom és üdvöm, kitől féljek?” – kérdezi a zsoltáros. Ezek a szavak végigkísérnek bennünket a nagyünnepek felé vezető úton, és reményt adnak ahhoz, hogy őszintén szembenézzünk önmagunkkal.

Az askenázi közösségekben idén szeptember 5-én, szombat éjjel kezdjük mondani a szlihot, vagyis az engesztelő, bűnbocsánatért könyörgő imákat. A következő napokon a reggeli ima előtt hangzanak el egészen jom kipur előestéjéig. A szefárd közösségekben a szlihot mondása már elul hónap elején megkezdődik.

Elul azonban nemcsak a befelé fordulás ideje. Arra is int, hogy jobban figyeljünk egymásra. Keressük azok társaságát, akiknek szükségük van ránk, hallgassuk meg a másik ember örömét és bánatát, és segítsünk, ahol tudunk. Miközben a sófár hangjára figyelünk, próbáljuk meghallani egymás halkabb szavait is.

Az őszi nagyünnepek időpontjai 2026-ban

Ros hásáná: szeptember 11-én, pénteken napnyugtakor köszönt be, és szeptember 13-án, vasárnap este ér véget.
Gedáljá böjtje: szeptember 14-én, hétfőn hajnaltól estig.
Jom kipur: szeptember 20-án, vasárnap napnyugtakor kezdődik, és szeptember 21-én, hétfőn este ér véget.
Szukot: szeptember 25-én, pénteken napnyugtakor köszönt be; Hosáná Rábá október 2-án, pénteken lesz.
Smini Áceret és Szimhát Tóra: október 2-án, pénteken este kezdődik, és október 4-én, vasárnap este ér véget.

Elul a remény hónapja is.

Azt üzeni, hogy az újrakezdés lehetősége mindig előttünk áll, és a jó irányba vezető út akár egyetlen őszinte lépéssel elkezdődhet. Legyen ez a hónap mindannyiunk számára a megbékélés, az egymásra figyelés és a lélekben való megújulás ideje.

Hódes tov! Jó hónapot minden kedves hittestvérünknek és egész Izraelnek!

***

Címlapképünk mesterséges intelligencia segítségével készült. A „fény kapuja” a sötétből a világosság felé vezető utat idézi meg, az önvizsgálatot, a visszatérést és a nagyünnepek közeledtét jelképezve.

Témák: