A kiválasztottság gondolatának modern aspektusai

– Immár a harmadik alkalommal rendezünk közös tanácskozást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Molnár Tamás Kutatóközponttal, és mindig olyan témákat járunk körbe, amelyek aktuálisak a modern nacionalizmus, a modernkori politológiatörténet kutatásában és a zsidó hagyomány kutatásában is – mondta honlapunk érdeklődésére dr. Balázs Gábor rektor. Hozzátette: „mindig olyan elképzeléseket, koncepciókat vizsgálunk, amelyek relevánsak számunkra, mint zsidó egyetem számára és számukra is”.

A professzor az előadásában is kifejtette: „egy olyan korszakban, amikor az identitáspolitikák idejét éljük, a kiválasztottság gondolatánál aktuálisabb témát nem is találhattunk volna, még ha nem is vallási jelentése van a mindennapokban az emberek identitása szempontjából”. S hogy miképpen jelenik meg ma a kiválasztottság-gondolat? Erről dr. Balázs Gábor azt mondta:

– Az identitásképzésben szerepet játszik, amikor emberek egy meghatározott csoportja azt gondolja magáról, hogy „mi összatartozunk, küldetésünk van, speciális feladataink vannak”. Ez éppúgy igaz a WOKE-mozgalomra, mint szélsőjobboldali csoportokra, amelyek úgy tekintenek magukra, mint akiknek történelmi küldetésük van.  

A tanácskozás első napja tegnap a rabbiképzőn, a második napja pedig ma az NKE-n zajlott le. Az OR-ZSE-n tartott megnyitó beszédében dr. Grósz Andor professzor, a Mazsihisz elnöke rámutatott: „a mostani konferencia témája egyszerre történeti, vallási, filozófiai és politikai jelentőségű, hiszen a »választott nemzet« fogalma évszázadok óta foglalkoztatja a gondolkodókat. Miként értelmezhető a kiválasztottság? Különleges jogot jelent-e, vagy inkább különleges felelősséget? Hogyan formálta a nemzetek önképét, kultúráját és történelmi küldetéstudatát? És hogyan beszélhetünk erről a fogalomról a 21. században, amikor a kölcsönös függőség és az együttműködés korában élünk?”.

– E kérdések vizsgálatára kevés intézmény alkalmasabb, mint az OR-ZSE – mondta az elnök. – A magyarországi neológ zsidóság ugyanis születésétől fogva sajátos és inspiráló választ adott arra a kérdésre, miként lehet egyszerre hűnek maradni a hagyományhoz és nyitottnak maradni a modern világra.

Hozzáfűzte: „a neológ zsidóság önnön helyét a XIX. századtól kezdve következetesen Európában, a nyugati kultúrában és a nemzetközi tudományos közösségben látta, intézményei, iskolái, tudósai és rabbijai részt kívántak venni abban a szellemi párbeszédben, amely túlmutatott országhatárokon és felekezeti kereteken”.

Dr. Grósz Andor személyes megjegyzésként hangsúlyozta: „számomra különösen fontos az OR-ZSE és az NKE együttműködése, nem csupán azért, mert magam is az NKE-n habilitáltam, hanem azért is, mert ezzel egy több mint egy évszázados hagyományt folytatunk”.

Míg a mai együttműködés modern, tudományos jellegű, addig a korábbi korszakokban a közös hazafias szolgálat, a tábori rabbinátus – amelyet Magyarország vezetett be elsőként a világon – és az első világháborúban tanúsított katonai helytállás teremtette meg a kapcsolatot a két intézmény szellemi körei között – mondta az elnök, majd emlékeztetett rá:

„szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt írt alá a két intézmény a tevékenységük számos területére kiterjedő együttműködési megállapodást, amely méltó módon emeli intézményeink kapcsolatát a 21. század szintjére”. 

Dr. Grósz Andor a beszédét azzal zárta: a magyar történelem különböző vallások, kultúrák és közösségek együttélésének története, és a magyar zsidóság udományos, kulturális, gazdasági és közéleti hozzájárulása nélkül országunk nem lenne az, ami ma. „Bízom abban, hogy mindezeknek az értékeknek az elismeréseként a jövőben is fennmarad az a kormányzati ciklusokon átívelő meggyőződés, hogy a hazai zsidó közösség biztonságát és a zsidó identitás szabad megélésének feltételeit tevékenyen biztosítani kell” – jelentette ki a Mazsihisz elnöke.

A konferencia előadóinak és az előadások címét EBBEN A CIKKÜNKBEN tettük közzé. 

Fotók: Nagy Lili Panna (OR-ZSE) 

---