A holokauszt nyíregyházi áldozataira emlékeztek

A megemlékezésen beszédet mondott Darvas István főrabbi, dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint dr. Nógrádi Péter, a Mazsihisz alelnöke. Az eseményen jelen volt Gajdos László, az Élő Környezetért Minisztérium minisztere is. A kántori teendőket Csatlós Tamás rabbijelölt, előimádkozó látta el.

A rendezvényen azokra a nyíregyházi zsidó polgárokra emlékeztek, akiket a második világháború idején fosztottak meg emberi méltóságuktól, otthonuktól, családjuktól és végül életüktől. A felszólalók egyaránt hangsúlyozták: az emlékezés nem csupán a múlt felidézését, hanem a jelen és a jövő iránti felelősség vállalását is jelenti.

Darvas István főrabbi beszédében arra emlékeztetett, hogy az évről évre megtartott megemlékezések a gyertyagyújtás szimbolikus megfelelői.

– Amikor így összegyűlünk és emlékezünk az áldozatokra, akkor ott van az emlékezés mögött egy olyan szándék, ami a gyertyagyújtásnál is megjelenik. Az elsődleges célja, hogy fényt biztosítson akkor is, ha nagyon sötét van – fogalmazott.

A főrabbi kiemelte: az áldozatok nem pusztán történelmi adatok vagy statisztikai számok, hanem egykor a város életének meghatározó szereplői voltak. Hangsúlyozta azt is, hogy a holokauszt egyik legfontosabb tanulsága az önvizsgálat szükségessége, hiszen az embertelenség nem kizárólag fanatikus bűnözők, hanem hétköznapi emberek döntésein keresztül is megvalósulhat.

Dr. Kovács Ferenc polgármester emlékeztetett arra, hogy a német megszállást követően Nyíregyházán is gyorsan felgyorsultak a zsidóellenes intézkedések. A város belvárosában gettót jelöltek ki, majd innen indultak azok a menetoszlopok, amelyek végül a haláltáborokba vezettek. Felidézte, hogy 1944. június 4-ig mintegy ötezer nyíregyházi zsidót deportáltak Auschwitzba.

A polgármester szerint az emlékezés erkölcsi kötelesség, hiszen „az embertelenség nem a koncentrációs táborok kapujában kezdődik, hanem jóval korábban”, egy kirekesztő mondattal, egy megalázó szóval vagy éppen a közönyös hallgatással.

Tompa Enikő parlamenti államtitkár beszédében hangsúlyozta: a holokauszt nemcsak a zsidóság, hanem az egész emberiség tragédiája.

– Az emlékezés felelősség azért, hogy a történelem tanulságai ne halványuljanak el. Felelősség azért, hogy gyermekeink és unokáink megértsék, hová vezethet a gyűlölet normalizálása, az emberi méltóság megkérdőjelezése vagy a közöny – fogalmazott.

Hozzátette: a minisztérium támogat minden olyan kezdeményezést, amely a történelmi ismeretek átadását, a társadalmi párbeszédet és a kölcsönös tisztelet erősítését szolgálja.

Dr. Nógrádi Péter, a Mazsihisz alelnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a holokauszt emlékezete nem lehet egyszeri alkalom.

– A holokauszt nem olyasmi, amiről egyszer megemlékezel, és azzal le lehet tudni. A holokausztról évről évre tudatosan és nyilvánosan meg kell emlékeznünk, mert holokauszt-emlékezet nemcsak történelmi, hanem mélyen erkölcsi és társadalmi szempontból fontos – mondta.

Beszédében részletesen felidézte a magyarországi zsidóság jogfosztásának folyamatát, a numerus clausustól kezdve az egymást követő zsidótörvényeken át a deportálásokig. Hangsúlyozta: a holokauszt nem egyik napról a másikra következett be, hanem tudatos politikai döntések, a gyűlöletkeltés, a kirekesztés és a társadalmi közöny következménye volt.

– A holokauszt nem a tömeggyilkosságokkal és a gázkamrákkal kezdődött. Sokkal korábban, szavakkal, jogfosztó törvényekkel, a kirekesztéssel és a diszkrimináció fokozatos társadalmi elfogadásával – fogalmazott.

A Mazsihisz alelnöke kiemelte a helyi emlékezet jelentőségét is. Mint mondta, Nyíregyházán az emlékezés nem elvont statisztikákról, hanem „az ötezer egykori nyíregyházi polgárról – szomszédokról, iskolai osztálytársakról, családorvosokról, iparosokról és gyerekekről” szól, akiknek hiánya ma is része a város történetének.

Beszéde végén arra figyelmeztetett, hogy a „Soha többé” ígérete nem teljesül automatikusan.

– Az évről évre történő emlékezés éppen ezért emeli ezt a mondatot – „Soha többé” – politikai jelszóból valódi, aktív, mindennapi elköteleződéssé. Kötelezettséggé, hogy felismerjük a gyűlöletet a saját korunkban is, – bármilyen néven is nevezze magát –, és határozottan gátat szabjunk neki.

A megemlékezés végén a résztvevők közösen hajtottak fejet a holokauszt áldozatainak emléke előtt, elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd gyászistentiszteletet tartottak a Kótaji úti zsidó temetőben.

Az esemény üzenete egyértelmű volt: az emlékezés nem a múltba fordulás, hanem a jövő iránti felelősségvállalás. A holokauszt áldozatainak emléke csak akkor maradhat élő, ha a történelmi tanulságokat a jelenben is képesek vagyunk felismerni és továbbadni.

Címlapon: Gajdos László, Tompa Enikő és dr. Nógrádi Péter
Forrás: szon.hu
Fotók: Dr. Nógrádi Péter, szon.hu / Sipeki Péter

---