Betöltés...
  /  

Zsidó Világpanoráma: Ki Afrika Golda Meirje?

Libéria elnöknője Izraelbe látogatott, ahol az átlagbérrel együtt nő a szociális szakadék is. Peru egy 77 éves zsidó bankárt választott elnökéül, az Egyesült Királyságban pedig Európáért aggódnak a reform zsidók. Mi történt az előző héten a szörnyű terrorcselekményeken kívül?


Ki tehát Afrika Golda Meirje?

Eláruljuk: a libériai elnök, a Nobel-békedíjas Ellen Johnson Sirleaf (képünkön), az afrikai kontinens első női elnöke, aki a napokban Izraelben járt hivatalos látogatáson minisztereivel, hogy még jobban elmélyítse a két ország régi barátságát.

Ellen_Johnson_Sirleaf.jpgEllen_Johnson_Sirleaf.jpg

Találkozott Rivlin elnökkel és Netanjahu miniszterelnökkel, illetve izraeli befektetőkkel, beszélt a további katonai együttműködés lehetőségeiről, mivel az iszlám fundamentalista terror Izraelhez hasonlóan Libériát is fenyegeti és köszönetet mondott azért, hogy Izrael segített az országban tomboló Ebola-vírus legyőzésében. Ismételten hangot adott elragadtatásának az izraeli mezőgazdaság eredményeit illetően, különös tekintettel a vízgazdálkodásra – ezen a területen is intenzív együttműködés folyik a két ország között.

Bár Afrika láthatóan egyre fontosabb lesz Izrael számára, Libériával már az alapítás óta jó az állam viszonya – leszámítva a katonai puccsok, diktatúrák és polgárháborúk 1980-tól tartó, 25 éves időszakát. A szövetséget Sirleaf 2006-os elnökké választása állította helyre.

Sirleaf ellátogatott a Jád Vásémbe és a Siratófalhoz és a Haifai Egyetem díszdoktorává avatták. Ugyanazt ismerték el, amit a Nobel-díjjal is: „erőszakmentes harcáért a nők emberi és politikai jogaiért és fizikai biztonságáért”. Rivlin elnök kifejezte azt a reményét is, hogy Sirleaf „szimbolikus” személye és története inspirálhatja az izraeli-palesztin békefolyamatot is.

Sirleaf büszke rá, hogy Afrika Golda Meirjének nevezik, azt mondta, erőt tudott meríteni az olyan erős nők példájából, amilyen Golda Meir, Margaret Thatcher vagy Indira Gandhi is volt. „Büszke vagyok rá, hogy az ő lábnyomukban lépkedhetek”.

Izrael: a polgármester és a megszállás


A múlt szerdai terrormerénylet részleteiről több cikkünkben is beszámoltunk (ide kattintva, ide kattintva és ide kattintva). Heti híradónkban ugyanakkor még egy nyilatkozatra szeretnénk felhívni a figyelmet. Tel Aviv polgármestere, Ron Huldai a támadás másnapján egy rádiónyilatkozatában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy bátor vezetői döntésekre van szükség a béke érdekében, mert a jelenlegi állapotok tarthatatlanok: nem tarthatunk embercsoportokat úgy megszállás alatt, hogy közben azt reméljük, hogy mindez nem vezet majd állandó konfliktusokhoz”. A polgármester biztos benne, hogy valamiféle béke megállapodásnak nincs semmiféle alternatívája.

Nő az átlagbér és a szakadék is

Az izraeli átlagfizetés értéke átlépte a 10 ezer sékelt (körülbelül 720 ezer forint), ugyanakkor a jövedelmi szakadékra jellemző adat, hogy a lakosság kétharmadának bére nem éri el ezt az átlagot. A legrosszabbul a vendéglátóiparban keresnek, az ő átlagfizetésük még a 4650 sékeles minimálbérnek is alatta marad, részben azért, mert sokan csak részmunkaidőben dolgoznak közülük.

Dél-Amerika: Egy zsidó idegen Peru élén


A héten Peru elnökévé választottak egy 77 éves, élete jó részét az Egyesült Államokban töltő bankárt, akinek édesapja Hitler elől menekült zsidóként Dél-Amerikába.

Pedro Pablo Kuczynski (képünkön), aki volt már rövid ideig 10 évvel ezelőtt az ország miniszterelnöke, nagyon szoros különbséggel, a szavazatok mindössze 50, 12%-ával húzta be a választást a második körben a választást Keiko Fujimorival szemben, aki japán eredetű, édesapja a ’90-es években vezette Perut meglehetősen autoriter módon, jelenleg pedig börtönbüntetését tölti különböző emberi jogsértésekért és korrupcióért.

Pedro_Pablo_Kuczynski.jpgPedro_Pablo_Kuczynski.jpg

Kuczynski német zsidó eredetű édesapja elismert orvos volt Peruban, a lepra leküzdéséért tett különösen sokat. Fia most kezdődő elnöksége ellen sokan kampányoltak az apai ágon zsidó bankár idős kora mellett „idegenségével” is, azzal, hogy élete jelentős részét nem Peruban töltötte és ez spanyol akcentusán is érezhető: a Világbanknál és a Nemzetközi Valutaalapnál dolgozott, csak tavaly mondott le amerikai állampolgárságáról. Kampánya úgy reagált minderre, hogy azt hirdette Kuczynskiről: „kívül gringó, de belül cholo (vagyis őshonos)” és ezt azzal nyomatékosította az elnök, hogy nagygyűlésein andoki zenei klasszikusokat játszott furulyán és úgy tűnik, hogy ez végül be is jött neki. Sok sikert kívánunk Perunak és elnökének a következő évekre, igyekszünk hírt adni Kuczynski elnöki ténykedéséről.

Egyesült Királyság: Reformzsidók az EU mellett


Liberális és reform rabbik is csatlakoztak azokhoz a keresztény, moszlim, szikh és hindu vezetőkhöz, akik közös levélben próbálták rábeszélni a szavazókat arra, hogy a közelgő népszavazáson bent tartsák országukat az Európai Unióban.

Az összesen 37 aláíró között ott volt Laura Janner-Klausner reform főrabbi is (ő honlapunk visszatérő vendége, itt látható közös képe Sadiq Khannal, London új moszlim főpolgármesterével.

Az aláíró vallási vezetők szerint az olyan problémák, mint a szegénység, a klímaváltozás vagy a menekültválság nemzeti keretek között nem, csak európai együttműködéssel kezelhetőek. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a 70 éve tartó európai békekorszak garanciája is az EU. Azért sem hívei továbbá a nemzeti bezárkózásnak, mert a hit lényege az, hogy hidakat építsen falak helyett. Minden bíztatásra szükség lehet, mert a közvélemény kutatások szerint a többség jelenleg a távozás mellett van.

Globálfalu: Kanadai zsidók Etiópiában

A globális állampolgársággal járó felelősséget és esélyeket tapasztalhatták meg azok az egyetemista és frissen végzett kanadai zsidó fiatalok, akik két hetes közösségi munkát végeztek nemrég Etiópia Gondar nevű városában: számítógépes ismereteket tanítottak a helyieknek, kifestették egy gyerekrendelő falát, tanultak Etiópia és az etióp zsidóság történetéről és együtt töltötték a sábeszt a helyi zsidó közösséggel. „Fogadó” oldalon a Zsidó Ügynökség helyi képviselete segített eldönteni, mi az, amiben igazán segíteni tudnának az érkezők. A Földet délről északra átívelő közös munka nem egyszerűen folytatódik a jövőben, de a szervezők azt remélik, hogy a hazatérők be tudják vonni a networkjüket is, hogy egyre szélesebb hidak épülnek a kanadai zsidó közösség és Gondar – zsidó és nem zsidó – lakosai között.


Témák:
Ezek is érdekelhetnek