Zsidó Világpanoráma hétről-hétre

Egyesült Államok

Az elnökválasztási kampányban, pláne a New York-állambeli megmérettetés előtt, továbbra sem kerül le a napirendről a zsidó tematika.

Bernie Sanders: A zsidó származású demokrata elnökjelölt sorozatban nyeri az államokat, folyamatosan szűkítve az esélyesebb Hillary Clinton még mindig tetemes előnyét. Legutóbb a baloldali tradíciókban gazdag Wisconsint (itt nőtt fel a baloldali cionizmus egyik legnagyobb politikusa, Golda Meir is) és – szombat éjjel – a legkisebb lakosságú államot, Wyomingot hozta el.

Sikeres hete során ugyanakkor adott egy olyan interjút is, amelyben – egyéb hibák mellett – nagyon pontatlanul adta meg a legutóbbi, 2014-es gázai háború gázai halálos áldozatainak számát, valamivel több, mint 2000 halott helyett 10 ezerre emlékezett. Tévedése nagy vihart keltett, a Rágalmazás Elleni Liga és izraeli politikusok is tiltakoztak, Sanders pedig korrigált, azt viszont fenntartotta, hogy Izrael aránytalan erőt alkalmazott a háború során.

Sanders egyszerre szokta hangsúlyozni Izrael iránti lojalitását (gyakran elmeséli, hogy bő 50 éve néhány hónapig élt is ott egy kibuc önkénteseként huszonéves korában, és hogy rokonai is laknak Izraelben) és a palesztin államiság, önrendelkezés iránti elköteleződését.

Ez a hang az amerikai politika csúcsain eddig szokatlan volt, de minden jel arra utal, hogy a jövőben a Demokrata Párt balszárnyán helyet kaphat, annál is inkább, mert a 70-en túli Sanders támogatóinak nagy része a fiatalok közül kerül ki. Immár a tekintélyes és Sanders politikájával nem szimpatizáló Economist is úgy látja, hogy Sanders sikerei – függetlenül attól, hogy elnökjelölt lesz-e végül – baloldalibbá tehetik a Demokrata Pártot.

Donald Trump: A republikánus esélyes, Donald Trump kapcsán, aki komoly kudarcokkal szembesült a héten, azt találgatják a zsidó lapok, hogy ortodox zsidó veje, Jared Kushner, aki maga is ingatlanmágnás és laptulajdonos, milyen szerepet játszhat a kampányban. Tudni vélik, hogy Trump egyik legbefolyásosabb háttéremberéről van szó, bár hivatalosan nem része a kampánystábnak. Kushner állítólag sokat tett azért, hogy kapcsolatokat építsen a politikai outsider Trump és a republikánus pártelit között és az izraeli politikában is próbált híveket szerezni apósának. Egyúttal próbálja arra is rábeszélni, hogy kevésbé megosztó tónusban szólaljon meg. Személyesen azonban nem szeret mutatkozni Trump kampányeseményein, a nyilvánosságot kerüli.

A kampány némely zsidó vezetők szerint elfeledteti, hogy az Obama-adminisztráció az idei év nagy részében még hivatalban van, és még egyszer megpróbál valamiféle áttörést elérni az izraeli-palesztin konfliktusban.

Afrika

Egyiptom: Szombaton tudatta a világgal Egyiptom, hogy elnöke, Abdel Fattah Al-Sisi megállapodott a Karióban vendégeskedő szaúdi királlyal arról, hogy két, az Akabai-öbölben található sziget ezentúl ismét Szaúd-Arábia területéhez tartozik majd. A szigetek feletti kontrollt még 1950-ben engedte át Szaúd-Arábia Egyiptomnak és épp a Tirán-szoros lezárása volt az egyik háborús ok Izrael számára 1967-ben. A szigeteket aztán a Camp David-i békemegállapodásig Izrael felügyelte. Arról, hogy a hajózhatóság tekintetében változott-e bármi is például Izrael számára, egyelőre nincsenek hírek a ynetnews szerint.

Ezenfelül bejelentették még a két ország vezetői, hogy hidat fognak építeni a Vörös-tengeren Egyiptom és Szaúd Arábia, tehát Afrika és Ázsia között: a híd reményeik szerint sokkal intenzívebbé teszi majd a kereskedelmi kapcsolatokat a két kontinens között.

Etióp zsidók: Véget ért az a koalíciós válság, amelyet az utolsó etióp zsidó csoporttal, a Falash Murákkal kapcsolatos kormánydöntés robbantott ki: el kívánták halasztani beengedésüket Izraelbe arra hivatkozva, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elég forrás az integrálásukhoz. Két kormánypárti képviselő válaszul megtagadta, hogy részt vegyen a parlament munkájában, így átmenetileg megszűnt a mindössze egyetlen fős kormánytöbbség, számos törvény elfogadtatása ütközött nehézségekbe. Az engedetlen képviselők győztek, még idén érkezik 1300 etióp zsidó Izraelbe, öt éven belül pedig összesen 9 ezren jönnek. A Falash Mura közösség tagjainak felmenőit generációkkal ezelőtt kényszerítették, hogy térjenek át a keresztény hitre, vagyis a Visszatérési Törvény addig, amíg nem térnek át, nem vonatkozik rájuk, viszont számos rokonuk jelenleg is Izraelben él.

Közel-Kelet

Törökország: A török külügyminisztérium szerint a héten szinte minden vitás kérdést sikerült elrendezni Törökország és Izrael között, nagyon közel kerültek a végleges kibékülésről szóló megállapodáshoz.

Hamasz: Kérdés, miről egyeztek meg a Törökország által pártfogolt Hamasz vonatkozásában, amelynek immár 10 éves gázai uralmát egy a szervezethez közel álló vezető Ismail Haniye egykori miniszterelnök volt tanácsadója is kritizálta a héten. Szerinte az eltelt 10 év során a nyomor és a kilátástalanság csak egyre mélyült a tragikus helyzetű Gázai-övezetben és ezért egyértelmű felelősség terheli a Hamaszt is.

Palesztin Hatóság: A Nyugati Partot irányító Palesztin Hatóság az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kíván terjeszteni egy határozattervezetet, amely elítélné a Nyugati parti zsidó telepek terjeszkedését. Izrael ENSZ-nagykövete, Danny Danon szerint a nemzetközi nyomásgyakorlás kísérlete helyett vissza kell térni a közvetlen tárgyalásokhoz, csak azok vezethetnek el a békéhez.

Izrael

Jobboldali belharcok: Az izraeli belpolitikában a legnagyobb turbulenciákat a Moshe Yaalon védelmi miniszter elleni támadások okozták.

Yaalont saját pártjának képviselői is méltatlannak jelentették ki posztjára, amiért egyértelműen és konzekvensen elítélte a lefegyverzett palesztin terroristát a napokban lelövő izraeli katona tettét. Egy kormánypárti képviselő egyenesen úgy fogalmazott, hogy Yaalon elveszítette a „közbizalmat”.

Ezzel párhuzamosan nem csak a Likud más képviselői, de az ellenzéki politikusok közül is sokan kiállnak mellette a radikális jobboldali hangok ellenében. A harc ugyanakkor az izraeli jobboldalon belül zajlik a moderált és a radikális jobboldali erők között.

Bíróság kontra kormány: Továbbá a hatalmi ágak között is: mind Ayelet Shaked igazságügy-miniszter, mind pedig Netanjahu kormányfő kritizálta a Legfelsőbb Bíróság döntését, amely bizonyos pontokon jogellenesnek minősítette az izraeli partokhoz tartozó földgázmezők kitermeléséről szóló szabályozást. Shaked úgy látta, hogy a Legfelsőbb Bíróság túlterjeszkedett jogkörén, politikai kérdésekbe ártotta magát, míg a testület szerint ezt a hibát épp a kormány követte el azzal, hogy nyomást kívánt gyakorolni rájuk, veszélyeztetve a bíróság függetlenségét. Az ellenzék is jobbára így értékelte a helyzetet.

Európa

Egyesült Királyság

Körülmetélés: A körülmetélés elleni tüntetéssorozatot szervez Londonban egy aprócska szervezet, amely – saját értelmezése szerint – a férfiak jogaiért küzd és a körülmetélést csonkításnak tartja, amely összeegyeztethetetlen a gyerekjogokkal. Egy zsidó aktivistacsoport reagált a hírre, elítélték az akciót.

Maguk a májusra és júniusra tervezett tüntetések feltehetően nem lesznek túlzottan nagyszabásúak, azonban maga a téma, a körülmetélés és a gyerekjogok kérdése rendre felmerül Nyugat-Európában, legkivált a skandináv országokban.

Költöző ultraortodoxok: Az ultraortodox zsidó közösség kinövi lassan legfőbb európai bázisát, az észak-londoni Stamford Hillt: itt él Európa legnagyobb hárédi közössége és éppen a nagy népességnövekedés, valamint az egyre magasabb lakásárak miatt a fiatalok költözni terveznek, új közösségeket alapítanának. Egyet például a Londontól keletre fekvő Canvey szigeten, a leendő „tengerparti Stamford Hillben”. A vállalkozás természetesen igényli a családok odaköltözése mellett a közösségi intézmények – zsinagógák, iskolák stb – költöztetését vagy megalapítását is. A tervekről egy 6 gyermekes ultraortodox édesapa számolt be a Jewish Chronicle-nek.

Polgármester-választás Londonban: Londonban pedig egy moszlim és munkáspárti polgármesterjelölt hódíthatja meg a zsidó szíveket annak ellenére, hogy a Munkáspárt jellemzően alacsonyabb szintjein feltörő antiszemitizmus-botrányok továbbra sem csitulnak. Sadiq Khan polgármesterjelölt ugyanakkor világosan elítéli a párton belüli antiszemitizmust és úgy látja, kezelni kell a kérdést: egyre inkább úgy tűnik, hogy a pártja iráni bizalmatlanság ellenére is sikerül meggyőznie a zsidó közösséget a moszlim jelöltnek, hogy remek polgármesterük lenne, és akár még közvetíthetne is a közösség vezetői és a Munkáspárt között.

Románia

A héten izraelieket tartóztattak le Romániában, azzal vádolják őket, hogy egy magáncég képviseletében kémkedtek. Izrael jelezte, hogy az ügy, amelyben az állam nem érintett, nem változtat a két ország kitűnő kapcsolatán.

Horvátország

A horvát zsidó közösség vezetője viszont azt jelentette be, hogy nem vesznek részt az esedékes állami holokauszt-megemlékezésen, mert úgy látják, hogy a kormány nem tesz meg mindent a fellángoló antiszemitizmus megfékezéséért és az usztasa állam iránti nosztalgiák ellenében sem lépnek fel. A kultuszminiszter egyenesen megdicsérte azt a filmet, amely a jasenovaci koncentrációs táborban (ahol szerbeket, romákat és zsidókat tartottak fogva) meghalt emberekről forgalomban lévő adatokat túlzónak minősítette és úgy mutatta be a helyet, ahol több tízezer ember lelte halálát, mintha egyszerűen csak munkatábor lett volna. A horvát kormány sajnálja a mintegy 2000 főt reprezentáló zsidó közösség döntését.

Latin-Amerika

Kuba

A külügyminisztérium illetékes tisztviselője szerint az Egyesült Államok példájától ihletve Izrael is szívesen kibékülne a jövőben Kubával. A két ország között évtizedek óta nincs diplomáciai kapcsolat és a Castro-rezsim Izrael éles kritikusa volt mindig. Jelenleg nem is zajlanak a két ország között tárgyalások, de az izraeliek közelről figyelik az eseményeket és a megfelelő időben megkísérelik majd felvenni a kapcsolatot Kuba vezetésével annál is inkább, mert rajtuk keresztül az Izrael számára diplomáciailag egyre fontosabbá váló Dél-Amerika is inkább elérhetőnek tűnik. Izrael számára is világos, hogy a kubai-amerikai kiegyezés jót tesz az USA dél-amerikai megítélésének általában is.

A tervek szerint Netanjahu miniszterelnök – a hivatalban lévő izraeli kormányfők közül elsőként – idén vagy jövőre el is látogat a térségbe, várhatóan Kolumbiába, illetve Mexikóba utazik majd.