Zsidó világpanoráma hétről-hétre

Távol-Kelet

Az elmúlt hét elsősorban Izrael távol-keleti kapcsolatairól szólt, a két nagy térségi rivális, a világ két legnépesebb állama, India és Kína főszereplésével.

Kínával intenzívebb szakaszba léptek a tárgyalások a két ország közötti, az érintettek szerint mindkét fél számára előnyös szabadkereskedelmi egyezményről és más területeken is a kapcsolatok további erősítését helyezték kilátásba a felek.

Eközben az állami tulajdonban lévő hadiipari cég, a Rafael bejelentette, hogy közös vállalkozásba kezd egy óriási indiai védelmi vállalattal. Az együttműködés légvédelmi fejlesztésekre irányul.

Egyik fejlemény sem előzmények nélküli, ugyanakkor a jó kapcsolatok Indiával az utóbbi években látványosabbakká váltak: India kormányai diplomáciai óvatosságból igyekeztek minél kevésbé hangoztatni, mennyire szorost együttműködést építettek ki bizonyos területeken Izraellel, a nyilvánosság előtt igyekeztek minél kevésbé felvállalni ezt a partnerséget. Mindez a jelenleg kormányzó Narendra Modi miniszterelnöksége idején jelentős mértékben megváltozott. A védelmi együttműködést a közös érdekek, a közös terrorfenyegetettség is indokolja.

A héten az indiai Goa államban megrendezett Védelmi Expo 2016-kiállításon rekordszámú, 28 izraeli cég szerepelt, elsősorban az izraeli haditechnológiai innovációk iránt érdeklődnek Indiában, ahol azért arra is figyelnek, hogy a Palesztin Hatósággal is megtartsák kimondottan jó viszonyukat az Izraelhez fűződő, egyre szorosabb barátsággal párhuzamosan. Elkötelezett támogatói az izraeli-palesztin konfliktus „két állami megoldásának”, egy független palesztin állam miharamabbi megszületésének. (Egyébként a védelmi expó színhelye, Goa volt, az az állam, amelyik roppant népszerű már meglehetősen régóta a katonaságtól leszerelő fiatal izraeli turisták között).

A Financial Times a hét elején közzétett elemzésében úgy látta, hogy Izrael szövetségi stratégiája, az Indiára, Kínára, másfelől pedig egyre inkább Afrikára irányuló figyelme bizonyos részben az Európai Unióval szembeni bizalmatlansággal is magyarázható, ha tetszik, akkor egyfajta keleti és déli „nyitásként” is értékelhető.

Afrika

Egy jól informáltságát már többször bizonyító szaúdi politikai elemző hozta nyilvánosságra az információt: feltehető, hogy Szaúd-Arábia a Dél-Afrikai Köztársaság közvetítésével vásárol izraeli drónokat. Noha korántsem problémátlan még Izrael viszonya Dél-Afrikával, a közelmúltban, mint már jeleztük is ebben a rovatban, némi enyhülés jelei kezdtek mutatkozni és az Iránnal rivalizáló Szaúd-Arábia is egyre közelebb kerül sokak szerint Izraelhez: alighanem Törökországot is az iráni fenyegetés vette rá, hogy váratlanul kibékülést javasoljon Izraelnek pár hónappal ezelőtt.

Ugyancsak a héten találkozott és tárgyalt a washingtoni nukleáris csúcson az egyiptomi külügyminiszter és egy izraeli kormánytag is: részben biztonsági kérdésekről, részben pedig Egyiptom izraeli földgáz-ellátásának lehetőségéről szólt megbeszélésük.

Egyiptomban az utóbbi időben rendre felvetik az Izraelhez fűződő kapcsolatok „normalizálásának” lehetőségét, a felvetéseket azonban heves és agresszív viták kísérik. Ezekkel szembesülve a döntéshozók gyorsan letagadják, hogy ilyesmire törekednének. Legutóbb egy állami bank adta meg az egyiptomi lírának a sékelhez viszonyított árfolyamát, ezt vették sokan a „normalizálást” előkészítő újabb jelzésnek. Az országra nehezedő súlyos gazdasági problémák komoly nehézségek elé állítják a katonai hatalomátvétellel uralomra jutó, majd uralmát valamelyest konszolidáló Al-Sisi elnököt.

Közel-Kelet

A Palesztin Hatóság az összeomlás szélére került-ismerte Be Mahmud Abbasz elnök egy izraelit Tv-csatornának nyilatkozva. Figyelmeztetett, hogy amennyiben a biztonsági kooperáció a Palesztin Hatóság és Izrael között összeomlik, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Továbbra is sürgette, hogy az izraeli hadsereg ne hajtson végre akciókat a Palesztin Hatóság területén, információikat osszák meg vele és bízzák rá a helyzet kezelését. Tagadta, hogy arra bíztatnák a palesztin fiatalokat, hogy zsidókat késeljenek meg, azt mondta, éppen ellenkezőleg, az ilyen támadások megakadályozására tesznek erőfeszítéseket: egy ízben 70 gyermeknél találtak kést egy iskolában a palesztin biztonsági erők. Abbasz a Palesztin Hatóság területén élők kilátástalan reménytelenségét tette felelőssé a támadásokért.

A napokban korrupcióval vádolták meg Aryeh Derit, Izrael belügyminiszterét, a szefárd ultraortodox párt, a SÁSZ vezetőjét és az ellenzék első emberét, Yichak Herzogot is, mindketten hevesen tagadják a vádakat.

Egyesült Államok

Két kinevezési ügy is megterhelte valamelyest a héten az Egyesült Államok és Izrael viszonyát.

Netanjahu miniszterelnök már novembertől tervezi médiafőtanácsadóvá tenni Ran Baratzot, aki Obama elnököt modern antiszemitának nevezte, John Kerry külügyminszterrel kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy szellemi képességei nem haladják meg egy 12 éves gyerekét, de az izraeli köztársasági elnökről, Reuven Rivlinről is volt pár keresetlen szava. Netanjahu, úgy tűnik, mégis ragaszkodik Baratz novemberben befagyasztott kinevezéséhez, bár megjegyzéseitől elhatárolta magát.

Egy egykori telepes-vezetőt, Dani Dayant pedig new-yorki konzulnak nevezte ki Netanjahu, bár az Egyesült Államok, ahol Dayan szolgálatot teljesít majd, ellenzi Izrael település-politikáját, amint azt ezen a héten is jelezte: a külügyminisztérium szerint a települések terjeszkedése egyenesen kétségbe vonja, hogy Izrael elkötelezett-e valóban a leendő palesztin állam megalakulása iránt. Dayan viszont úgy véli, hogy a Nyugati-Part, az 1967-ben elfoglalt területek és Izrael más részei között egyáltalán nincs semmi különbség. Eredetileg brazil nagykövetnek szánta Dayant a miniszterelnök, de ott nem fogadták.

Dayan ráadásul meg is bántott egy békepárti zsidó lobbicsoportot, a J Streetet is nemrég, amikor azt nyilatkozta, hogy javaslataik sokszor „nem zsidó” attitűdről tanúskodnak. Később visszavonta kijelentését.

Mivel az amerikai és legkivált a Dayan állomáshelyéül szolgáló new-yorki zsidóság nem elhanyagolható része a Dayanétól eltérő politikai állásponton van, egyesek szerint félő, hogy az ő kinevezéséhez hasonló lépések hozzájárulhatnak az Egyesült Államok zsidósága és Izrael további távolodásához.

Ide tartozik, hogy az izraeli miniszterelnök a hét elején a koalíciójában részt vevő vallásos pártok nyomására visszavonta a Siratófallal kapcsolatos január végi megállapodást, amely lehetővé tette volna egalitárius, nők és férfiak számára ugyanolyan jogokat biztosító istentiszteletek megtartását a Falnál és a kérdés újratárgyalását kezdeményezte. Az Egyesült Államokban ugyanis népesek a nem-ortodox irányzatokhoz tartozó gyülekezetek, amelyeket Izraelben nem ismernek el.

Ugyanezen a fronton lezajlott a héten egy másik ütközet is: az izraeli Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az állam köteles elismerni az állami felügyelettől függetlenül lezajló ortodox betéréseket is Izrael területén, az így betérők számára is jár az állampolgárság. A vallásos pártok és az állam vallási intézményrendszerének vezetői éles szavakkal keltek ki a döntés ellen. Yaakov Litzman miniszter szerint a bíróság a judaizmus megsemmisítésére adta áldását.

A reformzsidó közösség izraeli vezetői – noha őket nem érinti a kérdés közvetlenül – üdvözlik a döntést, azt remélik, hogy a Bíróság precedenst teremtett, amelyből előbb-utóbb ők is profitálnak.

Európa

Drámai mértékben nőhet meg idén a Nyugat-Európából Izraelbe távozó zsidók száma. Az idei adatok ugyan a tavalyi év első három hónapjával összehasonlítva inkább csökkenést mutatnak, de ennek ellenére az év végére várhatóan meghaladja majd a 10 ezret a francia kivándorlók száma. A tavalyi év is rekordot döntött: 7500-an érkeztek Izraelbe Franciaországból. Az előző rekord 1969-es, akkor 5300-an vándoroltak ki. Ugyanilyen mozgások várhatóak Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Olaszországban is.