Zsidó Kulturális Fesztivál – A zsidóságra jellemző zene a zsidó liturgikus zene

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon hamarosan Magyarországon koncertezik Izsák Andor vezetésével az Európai zsinagógakórus. (Europäischer Synagogalchor) A kórus, és a Hannoverben működő Zsidó Zene Európai Központjának vezetője, Izsák Andor professzor Budapestről költözött Németországba még a nyolcvanas években.

Tanár úr évtizedek óta Németországban, Hannoverben képviseli a zsidó zenét. Hogyan fogadja mindezt az ottani közönség?

Igazi rácsodálkozással. A német publikum nagyon igényes, és nagyon kíváncsi természetű. A zsidó egyházi zenét eredetileg valamiféle egzotikus muzsikának képzelik el, és hatalmasat kellemesen csalódnak, amikor „felfedezik”, hogy ez a zene klasszikus mércével mérhető, és a már jól ismert zenei formákhoz (opera, oratórium, etc.) hasonló színvonalat képvisel.

A Magyarországon hamarosan megszólaló zeneművek szerzőinek egy része nem volt zsidó. Mennyiben tekinthető mégis zsidónak alkotásuk, hogyan definiálná a zsidó komolyzene fogalmát?

Nem lenne helyes azt mondani, hogy az a zsidó zene, amit zsidó zeneszerzők komponáltak. Sokkal inkább a tartalom a meghatározó. Az én felfogásom szerint a zsidóságra jellemző zene a zsidó liturgikus zene. Sok másfajta zenei tradíció is kíséri a zsidóságot, mint például klezmer, a jiddis, vagy éppen az izraeli folklór. De a zsidó ember integritását az imádsággal szorosan összekapcsolódó zsinagógai zene határozza meg. Magam is szoktam azon csodálkozni, hogy legfontosabb imáink legszebb zenei megjelenítése néha éppen a nem zsidó komponisták tollából származik, mint például a Kol Nidré (Max Bruch), vagy a Semá Jiszroél (Kodály Zoltán).

Amennyiben zsidó vallásos zenéről van szó, van-e helye mindennek a zsinagógák falain kívül, a koncerttermekben?

Feltétlenül. Ahogy a katolikus misék, vagy a protestáns oratóriumok az egyedülálló művészeti értékük miatt óriási sikerrel szerepelnek a világ valamennyi fontos koncertpódiumán, a zsidó zene klasszikusainak is ott van a helyük. Ennek a megvalósítására törekszem Németországban és a világ más országaiban is. Ebben az igyekezetemben óriási segítséget kapok feleségemtől, Lux Erika zongoraművésznőtől, aki a magyar közönség számára jól ismert a csodálatos Liszt, Bartók, Debussy és Ravel interpretációival. Azt viszont kevesen tudják szülővárosában róla, hogy keresi, kutatja, és az európai és a tengerentúli hangversenytermekben rendszeresen a műsorára tűzi a zsidó liturgikus zene zongorára komponált feldolgozásait.

Lett volna esélye Budapesten létrehozni egy zsidó zenei központot? Gondolt már rá, hogy valami hasonlóra szükség lenne a magyar fővárosban is?

Az „én időmben” nem lehetett volna ilyesmit létrehozni. A hatvanas években erről nagyon sokat beszélgettem a magyar zsidó vallásos zene Soá utáni megújítójával és felelevenítőjével, Ádám Emillel. Ö küzdött, szervezett, és tulajdonképpen elég sokat elért ahhoz, hogy a láng ne aludjon ki. Felejthetetlenek számomra a koncertjei a Goldmark teremben. (Alapító tagja voltam az általa kezdeményezett és vezetett Goldmark Kórusnak) A másik lehetőség a Lewandowski kórus lehetett volna, amit Lóránd Mártonnal és Lisznyay Gáborral alapítottunk. Ezzel az együttessel sokat szerepeltünk Pesten, vidéken és külföldön is, de sajnos nagyon rövid életű volt… Ma szerencsére egészen más a helyzet. A Rabbiképző körül kialakult valami, amiről mi csak álmodozni tudtunk. Ebből még megvalósulhat egy igazi zsidó zenei központ. Hála a Rabbiszeminárium nagy tradíciójának és óriási fejlődésének az elmúlt évtizedekben biztosra vehető, hogy a zsidó liturgikus zene biztos helyet fog kapni. Erre mutat a kántorképző szak nem eléggé dicsérhető, eredményes munkája.

***

Az idei zsidó kulturális fesztivált egy különleges zenei esemény, az Európai zsinagógakórus koncertje nyitja meg a Zeneakadémia nagytermében szeptember 4-én.

A Zsinagóga hangjai című koncerten nemcsak Lewandowski, Sulzer vagy Naumbourg művei hangzanak fel, hanem a romantikus muzsika számos klasszikusa, Schuberttől, Rossinitől egészen Mayerbeer-ig, akik a héber imádságokat oly módon zenésítették meg, hogy azok később a zsidó istentiszteleti muzsika részévé is váltak, de a zsinagógákon kívül is megjelentek kamaraegyüttesre, vagy szóló zongorára hangszerelve. Mellettük felhangzanak többek közt Szelényi, Kodály kórusművei is.

Az esemény Facebook oldala

A teljes írás ide kattintva olvasható el

Témák: