Isten parkjai: városi zöldövezetek a Bibliában – Jó szombatot!

2020. Július 17. / 17:32


Isten parkjai: városi zöldövezetek a Bibliában – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, a szombat szent ünnepe ma 20 óra 17 perckor köszönt be, a Királynő holnap este 21 óra 32 perckor távozik körünkből. Az ünnep időtartama alatt honlapunk és Facebook-oldalunk nem frissül. E héten a Mátot-Mászé páros szakaszokat olvassuk fel zsinagógáinkban a Tórából. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!


A lévita papoknak 48 várost kellett működtetniük a Szentföldön, és az, ahogy meg kellett tervezniük ezeket, ma is segít nekünk élhető, természetközeli, a stresszt és az elidegenedést élhetővé tévő városi környezet kialakításában.

„Azután így beszélt az Úr Mózeshez Móáb síkságán, Jerikóval szemben, a Jordán mellett:  Parancsold meg Izráel fiainak, hogy a birtokukba kerülő örökségükből adjanak városokat a lévitáknak lakóhelyül. A városok körül levő legelőket is adjátok a lévitáknak.

Lakjanak ezekben a városokban, a legelőket pedig használják marhájuknak, jószáguknak és mindenféle állatuknak.”

Először ezer, majd kétezer ámá (bibliai mértékegység) sugarú körben jelöli ki a Tóra a városok körüli mezők, „legelők” sávját. Az ellentmondást a mindenre válaszolni képes nagy kommentátor, Rási úgy oldja fel, hogy további két sávra osztja fel a város körüli zöldterületet. Egy belső és egy külső körre, így a várost a mezőgazdasági területektől, a legelőktől elválasztja egy semmire sem használt, belső, városi „zöldövezet”. Rási, a Tóra alapján, a Tóra egyik látszólag ellentmondásos szöveghelyétől ihletve, ezer évvel ezelőtt feltalálta a parkosítást, a városi zöldövezetek kialakításának lehetőségét és csak ma tudjuk ezt igazán nagyra értékelni. A kora újkori rabbi, Sforno hozzáteszi, hogy ezen a területen galambdúc, méhkaptár, kas építhető. A Talmud is faültetésről, városszépítésről beszél és megtiltja ezeknek a területeknek a beépítését, ráadásul előírja, hogy Izrael minden városát így kell majd megépíteni, nem csak a léviták városait (ahogy Jon Greenberg Tóra-tanító összefoglalja).

A 19. századi, a modern ortodoxiát megalapító Samson Raphael Hirsch rabbi szerint a városok modernitását kell összekapcsolnunk a vidék természetközeli békéjével a bibliai zöldövezetek, „migrások” meghagyásának parancsa szerint, ez a városi tervezés eszi lehetővé, hogy ne idegenedjünk el a minket körülvelő természettől, hogy megőrizzük a hozzá fűződő kapcsolatot. És ez, ha felismerjük hétköznapi életünk magától értetődő részeként, ha vizet nem csak a csapban látunk, hanem a folyóban is, segíthet megtalálni egy új egyensúlyt az ember és a természet között.

Vagyis a Tóra fentebbi értelmezői hagyománya alighanem furcsállná például, hogy egy zajos és túlterhelt óriásváros rosszkedvű lakói számára alig megközelíthető a Budapestet átszelő, nagy folyó, a Duna. De arra is megtanít, hogy mi magunk is kialakíthatjuk, kinek mennyi tér jutott, a saját zöldövezeteinket, akár az erkélyen, cserépben nevelt muskátliktól (bármiktől) elindulva, hogy kell legyen a tereinknek gyakorlati használatba nem vett része, ahogy az időnknek, a napjainknak is. Ilyen elválasztások (ezt jelenti a Tórában a zöldövezetre használt migrás szó), tagolások nélkülözhetetlenek a mentális egészség számára. Az, hogy eredetileg a lévita papok kezelték ezeket a városokat, bár nekik is voltak adminisztrációs feladataik is, akár az előírás sprituális vonatkozásait is jelezheti. Ne építs be minden teret és minden időt – erre való a „beépítetlen” szombat, a mentális egészség szigete.

Hagyj űrt, engedj teret Isten terveinek is a világba!

Jó szombatot!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek