Harsányi László: Zsidó művészek a viharban 6. rész – Relle Gabriella

2020. Március 25. / 13:30


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban 6. rész – Relle Gabriella

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül. A válogatás vállaltan szubjektív lesz, de talán idővel kialakul benne valamilyen rendszer.

Relle Gabriella_Opera Archivum.jpg

A Pesti Hírlap 1928 decemberében a hangversenyszezon fontos eseményeként említett egy hangversenyt. Akinek a fellépését ily módon hirdették meg, az Relle Gabriella drámai szoprán, „a legkedveltebb budapesti operaénekesnő” volt.

Budapesten született 1902. október 12-én. Ahogyan később vall róla, édesanyja volt az, aki már gyerekkorában az énekesi pályát „nézte ki”, a jó hangú leányának. Tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskolán 1924-ben fejezte be az opera-tanszakon. Már utolsó éves akadémiai növendék korában szerződtette az Operaház. Először Wagner Lohengrinjében Elza nehéz szerepét énekelte. A rengeteg korabeli sajtóhír arról tanúskodik, hogy az 1920-as években rendkívül népszerű volt. Előfordult, hogy nyári pihenésekor, amint valamely üdülőhelyen felismerték, mint például 1929-ben Abbáziában, külön ária- és dalestet kellett adnia. 1930-ban, ahogy a laptudósítás fogalmazott „szenzációs sikerrel vendégszerepelt Berlinben”, a Staatsoperben.

Szombat-tartó zsidó művész volt. Erről többször vallott a vele készített interjúkban. „Zsidó vagyok és az fogok maradni” – nyilatkozta 1930-ban, temesvári vendégszereplésekor. 1932-ben így emlékezett egy vidéki fellépéséről, amelybe péntek este is beleesett és ahol addig nagyon kevés jegy kelt el a hangversenyre:

„A templomban természetesen hamar észrevettek, hiszen ilyen kis vidéki helyen minden idegen arc feltűnik. Annyira észrevettek, hogy a rabbit és a kántort is figyelmeztették rám. A következmény az lett, hogy a rabbi prédikációjában igen szép szavakkal emlékezett meg a művészet szerepéről a vallásban, majd a zsidó művészekről beszélt, akik hazájuknak oly sok dicsőséget szereznek.”

Nos, másnap este – felléptekor – boldogan tapasztalhatta a telt házat.

1939 júliusában így búcsúzott tőle Az Est című lap, miután tudósított arról, hogy az Operaház harminchét tagjának kézbesítették a felmondólevelet:

„Az egyensúlytörvényt végrehajtották az állami színházakban és ennek következtében távozik […] Relle Gabriella, Liu, Mimi és Santuzza kitűnő alakítója, aki 15 éve volt tagja Operaházunknak.”

Relle Gabriella_Parasztbecsület_Opera Archivum-2.jpg

1939-től ezek után elsősorban az OMIKE Művészakció operaelőadásain, a Goldmark-teremben énekelhetett (Aida, Hoffmann meséi, Trubadur, Pillangókisasszony, Bohémélet, voltak a főbb szerepei), illetve amíg lehetett 1940-1941-től a Zeneakadémia hangversenytermében rendezett koncerteken. 1944-ben (így bizony) egy ilyen fellépéséhez kapcsolódva készített vele interjút az Ujság című lap, amelyben feltették a kérdést, hogy hány szerepből áll a repertoárja. kereken negyven felelt a művésznő. Ezekben az években sokszor fellépett még a zsidó hitközség kultúrtermeiben Budapesten és vidéken, csakúgy, mint a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek kulturális rendezvényein.

1945 után ismét az Operaház tagja lett. A Magyar Rádiónak is gyakori szereplője volt ezekben az években. 1975-ben hunyt el, hosszantartó betegség után.

A fotók a Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteményében találhatók 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Gyekiczki András emlékére
2020. Július 14. / 14:16

Gyekiczki András emlékére

Kommentek