„Nem tudom elfelejteni, nem is akarom" – mártírmegemlékezés Kispesten

2020. Július 03. / 09:50


„Nem tudom elfelejteni, nem is akarom" – mártírmegemlékezés Kispesten

Kavicsokkal és virágokkal emlékeztek a résztvevők tegnap délután a Kispesti Újtemető izraelita parcellájában található emléktáblánál 1944. június 30-ra, a Nagyboldogasszony főplébánia-templomban pedig szentmisét tartottak az áldozatok emlékére. Ezen a napon több mint háromezer zsidó és cigány származású embert deportáltak Kispestről németországi haláltáborokba. Kispest önkormányzata gyásznappá nyilvánította június 30-át.


A szomorú napot Szonderik Gyula, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Országos Szövetségének (MEASZ) XIX. kerületi titkára idézte fel, aki 9 éves gyerekként látta, amint kispesti vasútállomáson a csendőrök bevagonírozzák az embereket. „Nem tudom elfelejteni, nem is akarom. Tudomására kell hozni mindenkinek, hogy ez megtörtént Magyarországon” – mondta.

eml3.jpgFotók: Kispest.hu

A MEASZ kispesti szervezete és a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület által szervezett megemlékezésen Vinczek György alpolgármester a koronavírus-járvány kapcsán a populizmus és az ellenségkeresés veszélyeiről beszélt, majd személyes élményét említette a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumból. Úgy fogalmazott, hogy „mi, akik nemcsak a háromezer kispestire, hanem a sok millió áldozatra emlékezünk minden évben, emeljünk szót, hallassuk a hangunkat, ha azt látjuk, hogy megbélyegeznek, elkülönítenek és ellenségként kezelnek állampolgárokat a hazában és a világon bárhol. Gondoljunk azokra, akik ezért küzdenek ma, és azokra is, akik akkor megpróbálták menteni az embereket.”

Losó Györgyné, a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület elnöke elmondta, 2014 óta az egyesület szívügyének tekinti a megemlékezést, csatlakozott a MEASZ kezdeményezéséhez. Mesélt ismeretségéről a holokauszttúlélő Fahidi Évával, aki tanúja volt a cigánytábor felszámolásának Auschwitz-Birkenauban (az átélt borzalmakról szól könyve, A Dolgok lelke),  és beszélt Neumann Éváról, a két túlélő zsidó asszony találkozásáról egy roma rendezvényen. Megidézte a cigány holokauszttúlélő Rostás Kati nénit. Megemlékezett a cigányok elleni várpalotai gyilkosságról (1945 februárjában a nyilasok és a várpalotai csendőrök több mint száz cigányt végeztek ki a Grábler-tó mellett).  

Verebics Petra lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kispesti gyülekezetének tagja is személyes élményét osztotta meg az emlékezőkkel: kapcsolatuk elején zsidó férjével ellátogattak a berlini zsidó múzeumba. Elmondta, akkor, ott értette meg, hogy lehet és kell is tanulni, emlékezni, a múltat megismerni, megérteni. Azt, hogy az embert mássága ellenére is meg kell ismerni. Ha kell, együtt szenvedni vele, együtt létezni a másikkal. Amennyire fontos a múltra emlékezni, tisztázni, ismerni, annyira fontos a jelenben úgy élni, hogy a jövőt együtt alkothassuk – fogalmazott. A 82. zsoltárt hozta példaként, ami, mint mondta, számára azt jelenti, hogy ott kell állni minden üldözött, minden elesett, minden kirekesztett mellett, ott kell állnunk egymás mellett, mindenkinek.  

A rendezvényen Magyar Ilona Enikő szavalta és énekelte el Choli Daróczi József Elvitték a cigányokat című versét, a megemlékezés végén felcsendült a Szól a kakas már című, magyar népdal, amit a magyar hászid rabbi, Taub Izsák egy pásztorfiútól hallott, és terjesztett el.

Forrás: Kispest.hu


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Bogdán László emlékére: Valaki útravált belőlünk
Megemlékezések
Egy zsidó
zeneszerző-óriás: 160 éve született Gustav Mahler

Kommentek