Kegyeleti okok miatt lépett a Mazsihisz, törvény lett belőle

2020. Július 13. / 20:27


Kegyeleti okok miatt lépett a Mazsihisz, törvény lett belőle

Elfeledett zsidó sírhelyeket, temetőket és eddig fel nem tárt tömegsírokat is érint az az új törvényi rendelkezés, amelyet a napokban fogadott el az Országgyűlés az osztatlan közös tulajdon felszámolásával kapcsolatban. Az új jogszabály lényege, hogy átlátható tulajdonosi rendszert kíván létrehozni, a törvénybe pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kezdeményezésére került be az a szakasz, amely azoknak a földterületeknek a megosztását szabályozza, ahol elfeledett sírhely található.


Kegyeleti szempontok motiválták a Mazsihiszt arra, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolásával kapcsolatos, napokban elfogadott új jogszabály előkészítése során felhívja a figyelmet a temetkezési helyek speciális esetére. A beterjesztő Agrárminisztérium értékelte a Mazsihisz konstruktív javaslatát és messzemenően figyelembe vette a zsidó egyház szempontjai, amelyek nem csak a felekezet, de minden más egyház számára is fontosak lehetnek. Így a törvény jövő januári hatályba lépésétől fogva mód nyílik a tulajdonviszonyok rendezésével párhuzamosan az elfeledett, nem gondozott sírhelyek, vagy eddig fel nem tárt tömegsírok jogi státuszának rendezésére.

Erre jó példa a Kőszeg környéki munkaszolgálatos tömegsírok régóta húzódó ügye. Ezek egy részét röviddel a háború után feltárták, az ott lévő holttesteket azonban csak részben exhumálták. Ilyen a város határában a Guba-hegy, ahol tudomásunk van a sírok pontos helyéről, de a kusza tulajdoni viszonyok miatt esély sem volt a kegyeleti szempontok érvényesítésének. Jó okkal feltételezhető, hogy a határvidéken még vannak olyan áldozatok, akiknek a nyughelyét egyelőre nem sikerült pontosan beazonosítani. Ha a jövőben megtalálnak egy ilyen tömegsírt, akkor az új törvény rendelkezéseinek értelmében valamivel egyszerűbbé válik a kegyeleti szempontok érvényesítése az adott területrészen.

A törvény beterjesztői figyelembe vették a Mazsihisz javaslatát arra vonatkozóan, hogy az érintett földterületek egyfajta állami védettséget élvezzenek. Az új törvény szóban forgó szakaszának lényege, hogy ha a megosztandó ingatlanon sírhely található és a területen az állam is rendelkezik tulajdoni hányaddal, akkor a megosztás során a sírhely szerinti területnek az állam tulajdonába kell kerülnie. Ilyen esetekben a területi minimumra és a bekebelezésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának az állammal szemben nincs helye, azaz az ingatlant – ha azon sírhely található – az állam tulajdonába kell adni. Praktikusan ez azt jelenti, hogy nem tucatnyi tulajdonost kell felkutatni és egyesével engedélyt kérni a sírok kijelölésére, hanem jó esetben csak az állami vagyonkezelővel kell egyezkedni.

A rendelkezés hatalmas területet érint, hiszen Magyarországon – a 2019. év végi adatok szerint – mintegy 2,4 millió hektáron összesen 1 millió 60 ezer földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban. Ezeken a területeken a valódi tulajdonosi szemlélet csak nagyon nehezen valósulhat meg, hiszen a tulajdonosok nehézségek árán tudnak fejlesztéseket megvalósítani. A jövőben a megosztás gyorsabbá válik, mert az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem hatósági eljárás részeként történik majd. Az osztatlan közös földtulajdon felszámolását lehetővé tévő törvény 2021. január 1-én lép hatályba.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Heisler András levélben köszönte meg Nagy István agrárminiszternek, hogy a kegyeleti szempontokat szenzitíven kezelték és törvénybe beépítették az erre vonatkozó javaslatokat.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek