Kácsor Zsolt: Doktor Moll a szobafogságban emlékezetest mond

2020. Március 19. / 16:10


Kácsor Zsolt: Doktor Moll a szobafogságban emlékezetest mond

Szerző: Kácsor Zsolt

Doktor Moll meg van győződve róla, hogy ezekre a szobafogságban töltött hetekre, amiket a világ most együtt átél, a kislánya, aki nyáron tölti be hetedik életévét, egész életében emlékezni fog, ugyanis ezeknek a heteknek a történései évtizedek múlva is szóba kerülnek majd, ennélfogva doktor Moll igyekszik bölcs képet vágni a kislánya előtt, és azon agyal, hogy évtizedekre előre emlékezetest mondjon,


ami eléggé nehéz dolog, tekintve, hogy doktor Moll még nem bölcsült meg az elmúlt évtizedek alatt, azt azonban ő is tudja, hogy most modellként, mintaként és példaként áll kisleánya előtt, aki nem nagyon érti, hogy mi történik körülötte, annyit tud az egészről, hogy egy csúnya vírus garázdálkodik odakint, és emiatt

mindenki szobafogságban van,

egyelőre jól viseli a helyzetet, hiszen még nem múlt el eléggé sok idő ahhoz, hogy a hangulat a mennyiségi együtthatók hatására minőségi változásba csapjon át, szóval a kisleány egyelőre élvezi, hogy az ovi bezárt, anya és apa pedig együtt van vele egész nap, 

furcsa helyzet,

nem volt még ilyen, most nagyon sokat meg fogunk tanulni egymásról, és évtizedeken át fogjuk idézni, hogy mi történt velünk egy egyszerű bevásárlás közben a  zöldségesnél, ahol egyszerre csak két vevő tartózkodhatott egy űrhajósnak beöltözött zöldséges kofa társaságában, egyszóval doktor Moll tisztában van vele, hogy most

minden szavának és pillantásának és hangsúlyának

jelentősége van a kisleány előtt, s mivel doktor Moll alkatilag nem szeret hibázni, most sem akarja elvéteni, egész nap bölcs képpel üldögél az ablak előtt könyvekkel vagy laptoppal a kezében, és különböző szózatokat intéz a picúrhoz, aki ezt a színjátékot jó érzékkel érzékelve egész nap

csak röhög doktor Moll viselkedésén,

szót nem fogad, ebédet meg nem eszik, maga után el nem takarít, időben le nem fekszik, kezet csak az ezredik felszólításra mos, csöndben nem marad, hanem csipog és csiripel napi tizenöt órában, úgy viselkedik tehát egy teljesen abnormális helyzetben, mint 

egy teljesen normális gyerek,

akinek semmi szüksége bölcs mondásokra, csak hancúrozásra, hogy ebből a féktelen hancúrból kikerekedjen valami emlékezetes, amit ötven év múlva elmesél, egy jelentéktelennek tűnő apróság, ami doktor Moll figyelmét természetesen elkerüli, emlékeznie ugyanis nem neki kell ötven év múlva, hanem annak a picúrnak, akitől ezt a cikket rendesen befejezni sem lehet, mert gépelés közben doktor Moll karját cibálja, s követeli, hogy menjenek játszani, ennél ugyanis ebben az abnormális világban most semmi sem fontosabb.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Élet + forma
Ez jó (lenne) nekünk: miért jobb a BlueJeans, mint a Zoom?
Zsidó világ
Ómerszámlálás közösen: ma Verő  Tamás főrabbival

Kommentek