Minden, amit a zsidóságról tudni akarsz, de nem volt még időd megkérdezni

2020. Március 17. / 16:41


Minden, amit a zsidóságról tudni akarsz, de nem volt még időd megkérdezni

Most, hogy a legtöbben otthon töltjük az időnket, végre ráérünk a zsidó hagyomány tanulására, közzé is teszünk hozzá egy szószedetet. Ha valaha valamit nem értett pontosan a nagymama-nagypapa szavaiból, most megtudhatja. Minden, amit a zsidóságról tudni akarsz, de nem volt meg időd megkérdezni.

Alija / 'felmenetel'. A zsinagógában a Tórához való felhívás. Nem liturgikus értelemben a zsidók Izraelbe települése.

Askenázi / a középkori német és észak-francia területekről származó zsidók. A 13-14. századi kiűzetések után demográfiai súlypontjuk a kelet-európai és balti területekre helyeződött át. Hagyományos nyelvük a jiddis volt, ez később jelentősen visszaszorult az egyes nemzeti nyelvekkel szemben. A ma élő zsidóság túlnyomó többsége askenázi eredetű.

Badhen / alkalmi költő, dalnok, szövegeinek zenéjét is maga szerzi. Lakodalmak rendezője és mulattatója.

Barhesz / fonott kalács szombatra és ünnepnapokra. A közönséges szombatokon és sávuotkor hosszúkás, az őszi ünnepek alatt kerek. A tetejét mákkal hintik be. Minden ünnepi lakomához kettőt tesznek az asztalra, az áldásmondás alatt letakarják egy erre a célra szolgáló barchesztakaróval, és csak utána szegik meg. Mindenki kap belőle egy darabot, amely nem lehet kisebb, mint egy olajbogyó.

Bét din / (a törvény háza): rabbinikus bíróság, amely magánjogi és vallási kérdésekkel kapcsolatos ügyekben dönt.

Bima / tóraolvasó emelvény, amelyet általában alacsony kerítés vesz körül. Itt olvassák fel a heti szakaszt a Tórából. A zsinagóga több pontján is elhelyezkedhet: középen, a bejárat felé eső oldalon, a frigyszekrény előtt, vagy a nyugati (tehát a frigyszekrénnyel átellenben lévő) falon. Az ortodox zsinagógákban általában a tér közepén, a neológ templomokban a frigyszekrény előtt található.

Bóher / jesívában tanuló fiatal férfi, aki tanulmányai befejezése után rabbivá vagy tanítóvá is válhat.

Cedaka / jótékonyság, adomány. A jótékonyság gyakorlása tórai parancs, még annak számára is, aki adományokból él.

Cionizmus / zsidó nemzeti eszme, mely szerint a világon szétszórt zsidóság egyetlen nemzetet alkot, és ezért egy államban kell élnie, mégpedig a zsidó őshazában, a mai Izraelben. A politikai cionizmus megalapítója a budapesti születésű Herzl Tivadar volt.

Frigyszekrény / A zsinagógák Jeruzsálem felé eső falában található fülke, szekrény, amelyben a Tórát helyezik el. Általában a padlószint felett építik ki, és néhány lépcsőfok vezet fel hozzá. Díszes takarófüggöny, ún. parokhet fedi. Ezen általában zsidó szimbólumok (oroszlánok, a tíz parancsolat kőtáblái, Dávid-csillag) láthatóak. Gyakran a frigyszekrényben őrzött Tórát a közösségnek adományozó személy neve, illetve az adományozás dátuma is fel van tüntetve a parokheten.

Geniza / elrejtett, temetésre váró iratok, könyvek gyűjteménye. Az istennevet tartalmazó szent iratokat a hagyomány szerint nem szabad kidobni, hanem el kell temetni, nehogy megszentségtelenítsék őket. A temetésig az iratokat, könyveket elrejtve őrzik a zsinagóga vagy temető erre szolgáló részében.

Get / a zsidó vallási házasság felbontását kimondó levél. Írását, formáját, átadását nagyon alaposan szabályozzák, mert a tévedéseknek súlyos családjogi következményeik lehetnek. A válás akkor megy végbe, ha a férj átadja a getet a feleségnek. (Ez a 10. századtól csak az asszony beleegyezésével lehetséges.) Az átadásnál jelen kell lennie tíz felnőtt férfinak, köztük egy rabbinak, a get készítőjének és a válási levelet aláíró két tanúnak.

Halaha / vallási törvények. A Tórában és a Talmudban található törvények és a későbbi törvényhozók döntvényeinek összessége.

HanukkaLásd ide kattintva 

Haszidizmus / A 17. században a lengyel területeken keletkezett, és onnan elterjedő vallási irányzat a zsidóságon belül. Központi gondolata a harmonikus vallásos öröm, és az ezen keresztül végbemenő megtisztulás. A vezetők csodatévő rabbik (caddikok), a haszid közösségek köréjük szerveződnek. Magyarország legfontosabb haszid csodarabbijai Eizik Taub kállói és Moshe Teitelbaum sátoraljaújhelyi caddikok voltak. A kor tekintélyes vallási vezetői közül sokan bírálták a haszidizmust, amiért a rajongó vallásos élményt a tudás elé helyezte. Mára a minél mélyebb zsidó tudás is fontos elemévé vált a haszid értékrendnek.

Hehser / olyan bizonyítvány, amelyet rendszerint egy nagy tekintélyű rabbi állít ki annak igazolására, hogy az adott étel vagy ital a rituális követelményeknek megfelel.

Hüpe / négy oszlopon nyugvó baldachin, amely alatt az esketést végzik. A tradíció szerint a hüpének a szabad ég alatt kell állnia, de manapság gyakran a zsinagógában állítják fel.

Jahrzeit / héber dátum szerint számított halálozási évforduló. A Jahrzeitkor gyertyát gyújtanak és kaddist mondanak a halott emlékére, meglátogatják a sírt és a Misnát tanulmányozzák.

Jesíva / vallási főiskola, ahol a diákok (bóherek) elsősorban a Talmudot tanulmányozzák. A jesívák vezetői általában nagy tekintélyű rabbik. A tanulás párban, egymással vitatkozva zajlik.

Jiddis / a kelet-európai, főként lengyel és szláv területeken élő zsidók nyelve, de Magyarországon is sokan beszélték anyanyelvükként, főként az ország északkeleti területein. A középfelnémet egyik középkori variánsa, amely az idők folyamán sok héber, szláv és egyéb szóval is gyarapodott. Ma zömmel az Amerikai Egyesült Államokban és Izraelben beszélik.

Jom Kippur (Engesztelés Napja) / Lásd ide kattintva

Ketuba / házasságlevél. Ősi arameus szövege sok száz éve változatlan, csak a dátum, a házasuló felek nevei és azok apjának nevei változnak a dokumentumon.

Kiddus / megszentelés. A szombat és az ünnepnapok beköszöntekor a bor feletti áldás elmondása. A szertartás az otthoni liturgiában kapott nagy szerepet, de az ünnepek előestéjén a zsinagógában is gyakorolják. Bor hiányában a kiddus a barheszre is elmondható.

Kitli / halottas ruha. Fehér vászonból készített ingszerű ruhadarab, amelyet a halottakra adnak, illetve bizonyos ünnepeken (például Jom Kippurkor) hordanak A férfiak ezt viselik az esküvőjükön.

Klezmer / jiddis szó a zsidó muzsikus jelölésére. A klezmerek lakodalmakon, purimi mulatságokon szórakoztatták a közönséget. Később a zsinagógai liturgiában is szerepet kaptak.

Kohanita / A bibliai Lévi törzs leszármazottai. A hagyomány szerint a kohaniták a Szentélyben való szolgálattétel kiváltságát kapták Mózestől. Ma már nem töltenek be papi szerepet, de a vallási életben bizonyos kiváltságok és megszorítások vonatkoznak rájuk. Elsőként hívják őket a Tóraolvasáshoz és megáldhatják a gyülekezetet. Kohaniták nem vehetnek részt a halottak körüli munkákban és nem vehetnek feleségül elvált nőt. A Kohn, Cohen, Cohn nevek általában arra utalnak, hogy viselőjük kohanita családból származik.

Kongresszus / A magyar zsidók 1868-69-es konferenciája, hivatalos nevén „a magyar és erdélyi izraeliták egyetemes gyűlése”. Azért hívták össze, hogy a neológ és ortodox hitközségek egységes, minden közösséget tömörítő vallási szervezetet hozzanak létre. A megegyezés nem sikerült. Az ortodoxok elhagyták a kongresszust, a neológ küldöttek pedig megalakították országos szervezetüket. Az ortodox irányzat komoly közéleti és sajtócsatározások után elérte, hogy a magyar parlament engedélyezze egy külön ortodox tömörülés létrehozását is. Erre 1870-ben került sor. A kongresszusi szakadást el nem ismerő hitközségek egy harmadik irányzatot alakítottak, amely a status quo ante elnevezést kapta.

Kóser / tiszta. Rituális szempontból megfelelő dolgokra, főleg ételre vonatkozó kifejezés.

Macesz / pászka, kovásztalan kenyér, amelyet Pészach napjaiban kell fogyasztani a hagyományos élesztővel készült kenyér helyett.

Mahalle / arabul: negyed, környék. Az iszlám világ egyes részein a zsidók mahalléknak nevezett városrészben éltek. Ezek néha adminisztratív, közigazgatási egységek is voltak.

Mazl tov / Jó szerencsét! Üdvözlő kívánság lakodalom, gyermekszületés és minden más örvendetes esemény alkalmából.

Menóra / A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja. Eredetileg a menóra olajlámpás volt, csak sokkal később, a gyertya feltalálása után vált gyertyatartóvá.

Mezuza / bibliai szövegeket tartalmazó tekercs, amelyet a bejáratok jobb ajtófélfáira szögeznek. Fém vagy fatokban van elhelyezve. Vallásos zsidók érkezéskor és távozáskor ujjal érintik és ujjukat megcsókolják. Célja, hogy a belépők és távozók gondolatait Istenre és törvényeire irányítsa.

Micva / eredetileg parancsolat, isteni rendelet. Később sokkal tágabb értelmet kapott és ma már általában erkölcsi kötelességet, jócselekedetet értenek alatta.

Mikve / rituális fürdő, amelynek legfontosabb kelléke az élővíz. Kötelező mikvébe menni és ott teljesen alámerülni asszonyoknak a menstruációt vagy gyermekszülést követően, a zsidóságba betérőknek, és férfiaknak bizonyos ünnepek előtt.

Minjen / 10 felnőtt (*13. életévét betöltött) férfi közössége. Bizonyos vallási szertartásokat csak akkor lehet elvégezni, ha legalább tíz felnőtt férfi van jelen.

Misna / A Tóra magyarázatának nemzedékről nemzedékre szálló szóbeli hagyománya, amelyet az i. sz. 3. században foglalt írásba Juda ha Naszi.

Mizrah-tábla / A keleti irány jelölésére szolgáló tábla a zsinagógákban. Az európai zsidó tradícióban kiemelt jelentősége van a keleti (jeruzsálemi) iránynak. Kelet felé tájolják a zsinagógákat, a keleti falon helyezik el a frigyszekrényt, és kelet felé fordulva imádkoznak. A táblán hangsúlyos helyen szerepel a „mizrah” (kelet) szó. Ezen kívül szentírási szövegrészletek és zsidó szimbólumok találhatók rajta.

Móhel / körülmetélést végző szakember. A körülmetélés (az újszülött fiúgyermek fitymájának levágása nyolcnapos korában) nagyon fontos vallási parancs, amit általában kisebb ünnepség keretében tartanak meg.

Naptár, időszámítás / A zsidó időszámítás a világ teremtését tekinti kiindulópontnak, ami a rabbinikus hagyomány szerint az i.e. 3760-as év volt. Ennek megfelelően 2010 az 5770/5771-es esztendőnek felel meg. A zsidó naptárban a napokat estétől következő estéig számítják, ezért az ünnepek mindig az esti csillag feljövetelével kezdődnek. (Ennek maradványa az is, hogy a keresztény Karácsony a naptári napot megelőző Szentestével kezdődik.) Bár a zsinagógai év ősszel, tisri 1-jével kezdődik, a hónapokat és az ünnepeket az első tavaszi hónaptól, niszántól kezdve sorolják fel. Ennek oka, hogy a hagyomány szerint Mózes niszán hónapban vezette ki a zsidókat az egyiptomi rabszolgaságból a szabadságba. A hónapok: niszán: kb. március-április; ijjár: kb. április-május; sziván: kb. május-június; tammuz: kb. június-július; áv: kb. július-augusztus; elul: kb. augusztus-szeptember; tisri: kb. szeptember-október; hesván: kb. október-november; kiszlév: kb. november-december; tévét: kb. december-január; svát: kb. január-február; ádár: kb. február-március (Szökőévenként még egy ádár van: ádár séni, azaz második ádár. Ilyenkor az ádárban esedékes ünnepek a második ádárban vannak.)

Neológ / A magyarországi zsidó hitfelekezet azon ága, amely a vallási előírásokat liberális szellemben megújította, az étkezési, öltözködési szabályokat modernizálta és lazította, a liturgikus szokásokat (istentisztelet nyelve, templom struktúrája) megváltoztatta. A neológia különösen a történelmi Magyarország nyugati-délnyugati részében, és a fővárosban rendelkezett erős pozíciókkal. A legnagyobb és legfontosabb neológ hitközség a Pesti Izraelita Hitközség volt. A neológ közösségek ernyőszervezetéként a Magyar Izraeliták Országos Irodája működött.

PészahLásd ide kattintva

Pogrom / erőszakos zsidóellenes akció, atrocitás, amelyet néha reguláris katonai vagy rendvédelmi szervezetek, de a legtöbbször a civil lakosság tagjai vagy paramilitáris, félkatonai alakulatok követnek el. A szó orosz eredetű (gromity, pogromity = elpusztítatni, legázolni, megsemmisíteni).

PurimLásd ide kattintva 

Rabbi / tanító, a zsidó közösség vallási vezetője. A rabbivá váláshoz szükséges tudást hagyományosan a vallási főiskolában a jesívában kellett megszerezni. Ezután három tekintélyes rabbi ajánlását is el kellett nyerni. A modern zsidóság vallási vezetői már elsősorban rabbiképző intézetekben (egyetemeken) sajátítják el a szükséges ismereteket. Közép-Európában jelenleg az 1877-ben alapított budapesti Országos Rabbiképző Intézet az egyetlen ilyen intézmény.

Rasekol / A hitközség elnöke. Nem rabbi, világi ember, aki a hitközség ügyeit intézi

Responza / A közösségekben felmerülő, a rabbiknak feltett vallástörvényi kérdések és az azokra adott válaszok gyűjteménye.

Ros Hasana (Újév) / Lásd ide kattintva 

Sadhen / házasságközvetítő. Fontos szerepe volt a közösség életében, hiszen a szigorú vallási hagyományok szerint élő fiúk és lányok nem találkozhattak egymással. A házasságokat a sadhen segítségével a szülők hozták össze, ügyelve arra, hogy egymáshoz illő fiatalokat házasítsanak össze. A sadhen az eredményes közvetítésért a hozomány egy bizonyos százalékát kapta.

Sakter / kóser mészáros. Vallásos, képzett ember, aki az elfogyasztandó állatokat a vallási hagyományoknak megfelelően öli le, és megvizsgálja belsejüket, hogy kóser fogyasztásra alkalmasak-e.

Samesz / a hitközségben szolgáló, az imaház vagy zsinagóga rendjét fenntartó alkalmazott. Gyakran a gyerekek tanítása, a hívek imára hívása, a szükséges kegyszerek előkészítése is az ő feladata volt, ezért csak nagy tudású, vallásos emberek lehettek sameszek.

Sávuot (Hetek ünnepe) / Lásd ide kattintva 

Sofer stander / magában álló, padsorba nem rendezett imapult. Általában az ortodox zsinagógákra jellemző.

Status quo ante / Az 1868-69-es kongresszust követően a magyarországi zsidóságnak az a irányzata, amely nem csatlakozott sem a kongresszusi határozatokat elfogadókhoz (neológ), sem az azokat elutasítókhoz (ortodox). Az elnevezés a latin „azt [mármint a kongresszust] megelőző állapot” kifejezésből származik, és azt tükrözi, hogy ezek közösségek a szakadást megelőző, egységes állapotot tekintették kívánatosnak. Liturgikus, modernizációs szempontból inkább az ortodoxiához álltak közel. Ernyőszervezetük a Status Quo Ante Szervezetű Hitközségek Országos Szövetsége volt.

Stetl / kelet-európai kisváros vagy falu, amelyet jelentős arányban zsidók laknak. A szó jiddisül városkát jelent.

Sulhan Aruh / Joszéf Karo (1488-1575) cfati (ma: Izrael) rabbi által szerkesztett négykötetes törvénykönyv, amely összefoglalta és rendszerezte a vallási törvényeket. Nyomatatásban először 1564-ben jelent meg Velencében. A gyakorlati élethez igazított kivonatát Slomo Ganzfried ungvári rabbi készítette el 1864-ben.

Szefárd / tradicionálisan az Ibériai-félsziget, Észak-Afrika és a Balkán zsidósága. Gyakran ide sorolják az Izraeltől keletre eső területek szír, perzsa, bukharai stb. zsidóságát is. Különböző nyelveket beszéltek és beszélnek, a spanyol eredetű ág nyelve a ladinó.

Szimhat Tora (A Tóra örömünnepe) / Lásd ide kattintva 

Szombatosok (zsidózók, sabbatáriusok) / A 16. században kialakult csoport, amely nem zsidó származású, de a zsidó vallást követő hívekből állt. Magyarországon elsősorban Erdélyben éltek szombatos közösségek. Az évszázadok során számuk fokozatosan csökkent, sokan csatlakoztak az izraelita egyházhoz. A huszadik század közepére mindössze néhány tucatnyian maradtak és szinte kizárólag a Maros megyei (ma: Románia) Bözödújfaluban éltek. 1944-ben a Belügyminisztérium elrendelte, hogy a zsidókkal együtt a szombatosokat is deportálni kell, ezért a marosvásárhelyi gettóba hurcolták őket. A bözödújfalusi katolikus pap, Ráduly István azonban meggyőzte a helyi csendőrparancsnokot, Bocskor Lorántot, hogy a szombatosok „faji szempontból” nem tekinthetők zsidóknak. Sok sabbatáriust ezért elengedtek, de volt, aki ragaszkodott zsidóságához és önként maradt a gettóban. Őket a többi zsidóval együtt Auscwhitzba hurcolták és meggyilkolták.

Szukkot (Sátoros ünnep) / Lásd ide kattintva 

Talisz / imaköpeny, négyszögletű kendő, amelyben az imádkozást végzik. Szélein fekete vagy sötétkék csíkok díszítik. Az ókorban általános viselet volt, ma már csak az imáknál használják.

Talmud / enciklopédikus szöveggyűjtemény, döntvénytár, a zsidó szokásjog tárháza. (Maga a szó „tanulást” jelent.) Két fő része a Mózes öt könyvét (a Tórát) értelmező és magyarázó, héber nyelvű Misna, illetve a Misnához egymással vitázó kommentárokat fűző, arameus nyelvű Gemara. Két változata létezik: egy Jeruzsálemben és egy Babilóniában összeállított szöveg. A Talmud minden kiadása sztereotíp, azaz mindegyikben ugyanazon szöveg ugyanazon az oldalon és sorban található. A Talmud tanulmányozása a vallásos zsidó férfiak szent kötelessége. A szöveg az antiszemita propaganda kedvelt céltáblája: számos hamis és szándékosan félreértelmezett fordítása látott napvilágot.

Tfilin / Szíjakkal ellátott bőrtokok, amelyekben bibliai szövegű pergamentekercsek vannak. Az egyik tfilint a bal karra szíjazzák, a másikat a homlokra teszik fel. Alkalmazásának törvényét a Bibliának e mondatából eredeztetik: 'Kösd azokat' [Isten igéit] jelvényül kezedre és legyenek emlékeztetőül szemeid között.

Tóra / Mózes öt könyve. A zsidó hagyomány szerint Mózes az egyiptomi vándorlás alatt a Szináj hegyén az Úrtól kapta a Tórát. Ez tartalmazza a tíz parancsolatot is, amely az emberi civilizáció alapvető kulturális-morális mintájává vált. A zsinagógákban minden szombaton felolvasnak egy-egy nagyobb fejezetet, a hetiszakaszt. Így Mózes könyveinek egy év alatt a végére érnek. Ekkor a Tóra örömünnepének keretében újrakezdik a felolvasást.

Tóratekercs / A Tóra szövegét tartalmazó, héber nyelvű pergamentekercs, amelyet két fatengelyre (héberül: Éc Hájim, az élet fája) csévélnek, majd díszes Tóraköpenybe burkolják. Az így beborított Tórára kerül a láncon függő Tóravért. Ezek különböző formájú nemesfém lapok, amelyek közepén négyszögletes nyílás található. Ebbe az adott ünnepet szimbolizáló táblácskákat helyeznek. A Tórát kézzel érinteni nem szabad, ezért a Tóraolvasást kéz alakú sormutatók, sorvezető pálcák segítik. Mivel a szöveg az Úr nevét is tartalmazza, a megrongálódott Tóratekercseket tilos kidobni, ezeket szertartásosan eltemetik.

Tréfli / eredetileg széttépettet jelent, mai értelemben a kóser ellentéte: tisztátalan, nem fogyasztható.

(A Flódni.hu bejegyzése alapján)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Ünnepek
Jeruzsálem: a szívünk másik fele
2020. Május 21. / 08:10

Jeruzsálem: a szívünk másik fele

Kommentek