04.22. 19:25, kimenete: 04.24. 20:36 
Kívül-belül megújult a kolozsvári neológ zsinagóga, amelyet a korábbi tervek szerint május 20-án avattak és szenteltek volna fel. Az épületben kiállítótér is működik majd, valamint a zsinagóga mellett kulturális központ – mondta el a Krónikának Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke.
Teljesen felújították a kolozsvári neológ zsinagógát, amely jelenleg az egyetlen működő zsinagóga a városban, egyúttal a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma. A Nagy (Horea) utcában található, 1886–1887-ben épített, mór stílusú zsidó templomába a helyi zsidóság történetét felidéző kiállítóteret is terveznek. Napjainkban a kolozsvári hitközségnek – amely tagja a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációjának – 400-nál több tagja van, ezen kívül többtucatnyian vannak, akik szimpatizánsai a hitközségnek, annak ellenére, hogy származásilag nem zsidók – mondta el a Krónikának Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke.
A felújított épületet május 20-án avatták és szentelték volna fel, azonban a járványhelyzet miatt elhalasztották az ünnepséget.
Schwartz Róbert kifejtette, a felújítás utolsó, szépítési és javítási szakaszát nem tudták még befejezni, nagyszabású avatót akartak tartani izraeli, magyarországi vendégekkel, nagykövetségekkel.
Telket adtak el, hogy renoválhassanak
„Kolozsvár zsidósága életében ez jelentős lépés lett volna, mert a második világháború utáni, 1947-es újjáépítés óta semmiféle komolyabb munkálatot nem végeztek a zsinagógán” – mondta el Schwartz Róbert. A Hegner Izidor vasúti mérnök tervei alapján a Horváth testvérek és Reményik Károly cége által épített zsinagógát 1912-ben felújították. 1927. december 7-én antiszemita diákok dúlták fel: a padokat összetörték, és a Tóra-tekercseket az utcán elégették. 1944. június 2-án a várost ért légitámadás során a templom is bombatalálatot kapott. 1947-ben nyílt meg újra; az újjáépítés Lengyel Sámuel tervein alapult.
A zsinagóga mostanra eléggé leromlott állapotba került statikailag és esztétikailag is, ezért teljes mértékben restaurálni kellett. A bútorzatot, padokat, a Tóra-szekrényt, a lámpákat is felújítottuk, javították a fűtést, a villanyhálózatot” – mondta el a hitközség vezetője.
Kifejtette, nagyon sok helyre próbáltak fordulni támogatásért. „2011-ben határoztuk el, hogy a Horea óti telken zsidó közösségi központot alakítunk ki, amelyben kulturális központ, étkezde, irodák, orvosi rendelő működne.
Évekig tartott a felmérés, adománygyűjtés, de nem jártunk sikerrel a támogatást illetően” – mondta Schwartz.
Hozzátette, európai uniós pályázatot nyújtottak be, amire papírforma szerint rábólintottak, de aztán belekötöttek bagatell dolgokba, mondvacsinált okokból visszautasították. „A kulturális minisztérium minimális mértékben támogatott, ami a javítás egytizedére sem lett volna elég, a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációja nem tudott fizetni. Magyarországról kaptunk szóbeli komoly ígéretet, két pályázatot is benyújtottunk,
de a bukaresti föderáció elutasította: mondván, hogy a kolozsvári hitközségnek nincs szüksége a magyarországi támogatásra” – ecsetelte a vezető.
Mint mondta, a Tordai úton található egyetlen telküket adták végül el, amit a háború előtti zsidó hitközségtől örököltek, így tudták elvégezni a felújítást.
Bemutatják a kincses városi zsidóság múltját
A Horea úti épületben a földszinten kap helyet maga a kultikus hely, és az emeleti részen, amely a neológ zsinagógákban annak idején a nőknek volt fenntartva, kiállítóteret hoznak létre elég nagy felületen. „A kolozsvári zsidóság múltját mutatjuk itt be. Kilenc éve minden második évben tartottunk egy tudományos szimpóziumot: előadások hangzottak el a helybeli zsidó művészekről, orvosokról, a Zsidlicről, azaz a kolozsvári zsidó gimnáziumról. Ezek anyagát is felhasználva mutatnánk be a zsidóságot szövegek, képek, muzeális tárgyak felsorakoztatásával.
Látható lesz régi Tóra, Tóratartó szekrény, és más tárgyi emlékek, amik a városbeli zsidóságtól maradtak a zsinagógában” – mondta Schwartz.
A hivatalos, nagyszabású megnyitó időpontját egyelőre még nem lehet tudni, de Schwartz Róbert reményét fejezte ki, hogy egy kisebb kaliberű megnyitót tarthatnak a zsidó újév, a Rós hásáná alkalmával, szeptember 18-án. Schwartz Róbert arra is kitért, úgy tervezik, jövő év elejére elkészülne a kulturális központ, ami a zsinagóga mögötti épületben kap helyet. Itt 90 férőhelyes előadóterem, könyvtár létesül, az épület felújítása nagy iramban folyik.
A Zsidó Világkongresszus hivatalos kimutatása szerint 1941-ben Kolozsvár 110 956 lakója közül 16 763 volt zsidó származású, azaz a város lakosságának több mint 15 százaléka. A második világháború alatt összesen 16 148 személyt deportáltak. 1944. október 11-én a városban mindössze kb. 80 zsidó élt, akiknek bujkálással sikerült megmenekülniük. Még majdnem egy évnek kellett eltelnie, amíg megkezdődött a zsidók visszatérése Kolozsvárra. 1945 után számuk hozzávetőlegesen ezerre tehető volt.
