Fürdős Zsanett: A Bethlen téri eldugott zsinagóga csodái

Nem gondoltuk volna, hogy Budapest Csikágóként elhíresült negyedében egy zsinagóga rejtőzik, azt pedig végképp nem, hogy a háborút és az évek viszontagságait is remekül átvészelte, így a berendezése és a színes ólomüveg ablakai is megmaradtak eredeti állapotukban. A Baumhorn Lipót tervezte zsinagóga 1932 óta áll a Bethlen téren, Deutsch Péter rabbinak köszönhetően mindent körbejárhattunk, megnézhettünk, miközben a zsidó hagyományokról, a vallásról és a rabbik mai szerepéről is beszélgettünk. Fürdős Zsanett írása a We Love Budapest internetes oldalon.

Az elmúlt időszakban nemegyszer megfordultunk és sétálgattunk a Keleti pályaudvar közelében elterülő Csikágóban, felfedeztük az utcáit és a régi házait, ahogy a történetét és a jelenét is megismertük. A miérteket egyelőre titok övezi, amit hamarosan elmesélünk nektek, viszont egy ilyen Csikágó-beli kalandozás során találtuk magunkat szemben a Bethlen téri zsinagógával, amit elsőre észre sem vettünk. Ez nem véletlen, ugyanis az épület nem az utcaszinten, hanem annál lejjebb van, úgyhogy senki ne érezze rosszul magát, ha a Bethlen Gábor utcán vagy az István utcán sétálgatva még nem vette észre a templomot.

Az István utca 15. szám alatti zsinagógát a mellette lévő Izraelita Siketnémák Országos Intézetének épületében alakították ki 1932-ben, a legnagyobb zsinagógaépítészünk, Baumhorn Lipót és veje, Somogyi György tervei szerint. Baumhorn pályafutása alatt 19 teljes zsinagógát és 10 zsinagógaátépítést tervezett, mint a Dózsa György úti, a Páva utcai vagy a szegedi Új zsinagóga (ez Európa 4. legnagyobb zsinagógája), a Bethlen téri volt élete utolsó munkája.

Az 1920-as évek végén merült fel a hívekben az igény egy zsinagógára, ugyanis a környéken egyre nagyobb számban éltek zsidók, akik egyszerűen már nem fértek be az intézetben kialakított kisebb imaházba. Az eklektikus épületet egyébként még 1876-ban tervezték, annak köszönhetően, hogy Fochs Antal jelentős összeget adományozott végrendeletében a siketnémáknak való épület felépítésére.

Az örökkévaló házába bárki beléphet

Arról, hogy itt egy zsinagóga van, a főbejárat felirata árulkodik leginkább, de gyanútlan járókelőként nem biztos, hogy a héber írás láttán elsőre eszünkbe jut a templom funkció. Mivel nem valószínű, hogy minden olvasónk tud héberül, segítünk, hogy a bejárat felett a 118. zsoltár 20. verse, vagyis „Ez az Úrnak kapuja” olvasható. Deutsch Péter rabbi elmondása szerint a szöveg lényege, hogy a zsinagógába, az örökkévaló házába bárki beléphet, felekezettől függetlenül, hiszen mindenkit szeretettel várnak, aki megnézné a zsinagógát, vagy csak kíváncsi arra, milyen egy zsidó istentisztelet.

Érdemes a főbejáraton keresztül belépni a zsinagógatérbe, ugyanis innen a legjobb és a legszebb a rálátás a tóraolvasóra és a tóraszekrényre. Utóbbiban zárt ajtók mögött lapulnak a legszentebb kegytárgyak, a tóratekercsek, amelyeket ezüsttárgyakkal és színes kendőkkel öltöztetnek fel, ezzel is jelezve az értéküket. Az istentiszteleten ezeket kihozzák a szekrényből a bimához (a zsinagógatér közepén elhelyezett lépcsős emelvény, ahol a Tórát felolvassák), levetkőztetik, majd felemelik, hogy az egész közösség láthassa, a rabbi ezután olvassa a heti szakaszt – héberül. Fontos megjegyezni, hogy a bima a status quo ante zsinagógákban – amilyen a Bethlen téri is – középen helyezkedik el, míg a neológokban (például a Dohány utcai zsinagógában) elöl.

A Bethlen téri zsinagóga rabbija még azt is megsúgta nekünk, hogy ő már az imádkozást is középen végzi, mert így a nőket is jobban be lehet vonni a szertartásba, akik ma már hátul, egy áttetsző függönnyel elválasztott részen ülnek. Ők eredetileg fent, a karzaton foglaltak helyet, de miután a 80-as években újraindult a zsinagógában az élet, és a háború előtti évekhez képest lényegesen kevesebben vesznek részt istentiszteleten, a nők leköltöztek a földszintre. Ám a nagy ünnepekkor előfordul, hogy úgy megtelik a zsinagóga, hogy csak a karzaton férnek el. Mi még egykor beépített pótszékeket is találtunk fent, ugyanis régen olyan népes volt a környéken a zsidóság, hogy alig fértek be a templomba.

A karzaton állva egészen meghökkentünk, ugyanis a lenti térben beszélgetve nem tűnt fel, hogy valójában milyen nagy az épület, döbbenetünket pedig csak fokozta a 900 fős befogadóképesség.

Ahogy körbenéztünk, megakadt a szemünk a színes ólomüveg ablakokon, amelyek a zsidó ünnepekhez és a zsidó naptárban valamelyik emlékezetes naphoz kötődő szimbólumokat ábrázolnak – érdekesség, hogy a hanuka hiányzik. Bármennyire evidens lenne is Róth Miksa személye, az ablakok nem az ő, hanem Knopp Ferenc műhelyében készültek.

Fotók: Hirling Bálint - We Love Budapest

A 18 ablakot az elmúlt években restaurálták, és tervben van, hogy a karzathoz felvezető lépcsőház dísztelen ablakának helyére készíttetnek egy színes ablakot, amelyen a hanuka szimbólumai lesznek láthatók. Ha jobban szemügyre vesszük az ablakokat, akkor láthatjuk, hogy mindegyiket egy-egy család adományozta a templomnak valamely rokona, szerette emlékére, és minden évben van olyan család, amelyik Izraelből, Amerikából vagy Angliából csak azért érkezik, hogy ezeket megnézze.

A teljes írás / IDE KATTINTVA olvasható el

A szerző köszöni a körbevezetést Deutsch Péter rabbinak, Deutsch-Fehérváry Mercédesznek és Winkler Miksának.