Tegnap este beköszöntött a zsidó naptár szerinti támuz hónap, amely niszántól számítva az évben a negyedik, míg tisritől számolva a tizedik hónap. Hagyományaink szerint ebben a hónapban született József ősapa, Mózes pedig támuz 17-én törte szét a két kőtáblát és kért bocsánatot az Örökkévalótól népe számára az Aranyborjú vétke miatt.
Rási szerint a támuz szó hőséget jelent, s bizony, Izraelben ilyentájt a legnagyobb a forróság. Asszír nyelven a hónap neve: „domozi" vagy „domozu" , amely asszír bálványra utal. Az elnevezést a Babilóniából visszatért zsidók hozták magukkal.
De ez a hónap nem a neve okán bír jelentőséggel, hanem amiatt, mert fontos eseményekre kell emlékeznünk: ebben a hónapban született József ősapa; Mózes ebben a hónapban (támuz 17-én) törte szét a két kőtáblát; a Kabbala szerint támuz hónapban tértek vissza a kémek Mózeshez és mondtak rosszat az országról; ekkor kezdődött el a honfoglalás Joshuá alatt; ugyancsak támuz 17-re esett, hogy bálványt állítottak a Szentélyben és megszűnt a „korbán tamid”, a mindennapi áldozathozatal; támuz 17-én törte át a hódító Róma serege Jeruzsálem falait és kezdődött meg a Szentély három hétig tartó ostroma.
A szerencsétlenségekre emlékezvén támuz 17. napján napkeltétől böjtölünk a csillagok feljöveteléig, és áv hó 9-ig három gyászhetet tartunk.
Jó hónapot és könnyű böjtöt minden kedves hittestvérünknek!