Tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász: Helyesli-e a válást Isten? – Jó szombatot!

2022. Szeptember 09. / 17:37


Tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász: Helyesli-e a válást Isten? – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 18 óra 51 perckor köszönt be, a királynő holnap este 19 óra 54 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, valamint Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a Ki técé (Mózes 5. 21:10-25:19.) hetiszakaszt olvassuk. Jó szombatot minden kedves hittestvérünknek.

szombat-09-09.png

Akihez valaha közöd volt, mindig közöd lesz hozzá, de fontos, hogy szimbolikusan is lezárjuk az életszakaszainkat. Nem tudunk búcsúzni, szabadulni szertartások nélkül. Az egymást többé nem szeretők eltéphetetlen összetartozását ismerjük fel ilyenkor.

A hetiszakasz a házasságok megromlásának közismert tünetéről beszél. Van úgy, mondja, hogy azt, akivel együtt élünk, egyszer csak „nem találjuk már kedvünkre valónak”, hirtelen valamit, amit eddig kedvesnek, vagy említésre sem méltónak találtunk, kellemetlennek, taszítónak kezdünk érezni benne. Ilyenkor a férfi „válólevelet ír a nőnek és kezébe adja”. Rási, a nagy kommentátor azt fűzi hozzá mindehhez, hogy a válás „micve”, helyes lépés és tulajdonképpen kötelesség bizonyos esetekben.

Barry Leff rabbi szerint ez azt jelenti, hogy ha egy érzelmi közösség véget ér, ha nem nyújt többé örömet a feleknek, ha nem viszi előre mindkettőjüket, akkor kötelesek vagyunk a magunk és a másik érdekében véget vetni neki.

A talmudi rabbik azon vitatkoztak, amikor ezt a tórai szöveget tanulták, mi lehet válóok. Rabbi Akiva arra jutott, hogy nincs szükség válóokra: bármilyen nagyszerű feleség/férj, anya/apa a másik, ha egy reggel arra ébredünk, hogy „nem találjuk már kedvünkre valónak” többé, menni kell. Nem hibázott senki, elmúlt. Amíg a kedvünkre valónak találjuk a másikat, majdnem minden megoldható és majdnem mindent meg kell próbálni a megoldás érdekében, de ha nem találjuk már kedvünkre valónak többé, semmi sem segíthet.

Ugyanakkor, a Talmud szerint, az első házasság felbontásakor még az oltár is sír. A szertartás pedig megvigasztal valamelyest: formát ad annak, ami történik, segít belekapcsolni az elmúlt és eljövendő gyászok, örömök láncolatába. A válás jogi aktus és szertartás is: lezár és szabaddá tesz.

Az egymást többé nem szeretők közötti eltéphetetlen összetartozást szabályozza, mert akivel közös múltad van, attól nem tudsz soha egészen elszakadni. Ezért néha azt hisszük, egy újabb kapcsolat végén, hogy akár újra lehetne kezdeni az előzőt, biztos csak valami félreértés volt, hogy elmúlt. A Tóra figyelmeztet, hogy nem volt véletlen. Nem engedi, hogy egy következő kapcsolat után újrakezdjük. Nem engedi, hogy tartósan becsapjuk magunkat. Muszáj választanunk és a választásainknak következményei vannak. Nem lehetünk Vele is és nélküle is. Tűzoltó leszel s katona, vadakat terelő juhász-ígéri József Attila az Altatóban. Amíg még kisgyerekek vagyunk, minden előtt, addig igen. Még bármi lehet. De végül vagy tűzoltó, vagy katona, vagy vadakat terelő juhász lesz az ember. Valami, valaki mellett elköteleződni egyúttal lemondás is valami, valaki másról. Az egymást már nem szeretők eltéphetetlen összetartozásának tudatában.

Tóth Krisztina: Regula iuris

„Mert mit egyszer megszerzettél
majd mikoron nem tied már
véle méges mássá lettél
sose leszel aki voltál
És tetőled elvetettél
bárha véle magad voltál
egyedül csak véle voltál
igazán magad
Ha igazat akarsz tenned
nálanélkül magad lenned
részed benne meg kell adjad
tenmagadtól odahagyjad
Többszer nem kell hozjád venned
marad méges birtokodban
teljességed úgy lehet meg
ha ki voltál véle ott van”

mazsihisz icon

Címkék

Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek