Heisler András: Hogyan legyünk hűséges zsidók? Gondolatok Hanukára

A Hanuka történetének kettős aktualitása van. Merjünk kockázatokat is vállalva, bátran azok lenni, akik vagyunk. Maradjunk hűek őseink hitéhez és tanuljunk a világtól – ez úgyis elkerülhetetlen. Mindeközben higgyünk a Hanuka csodájában!

Heisler Andrásnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének ünnepi gondolatait olvashatják.

A Makkabeusok harcosok voltak. Harcuk nélkül a judaizmus talán eltűnt volna a sokaknak vonzóbb ajánlatot kínáló civilizációk szorításában. A judaizmus megmaradásához azonban a hosszú és nehéz küzdelmek után megnyert háború sem lett volna elegendő. Amire Hanuka ünnepén emlékszünk, az a küzdelem mellett a fény. A lángok csodája, a hit bizalma és békéje. Az olajmécses meggyújtása a remény, hogy az majd égni fog addig, ameddig égnie kell. A szabadság szeretetére, a hit és a fény csodájára kell gondolnunk, amikor a Hanukáról beszélünk. Nagy rabbijaink is mindig erről beszéltek. 

A független gondolkodáshoz való ragaszkodással, a hit üzenetével szerettek volna bennünket bátorrá tenni. E kettővel hirdették a csodát. S nekünk zsidóknak, ma a bizalom bátorságával kell hűségeseknek maradnunk tradícióinkhoz, az Örökkévalóhoz. A hitünk nem a harc, de ha kell, készek vagyunk harcolni érte.

A Hanuka ragaszkodása a hagyományhoz nem a másik kultúrák maradéktalan elutasításáról szól. Inkább arról, hogy mi döntsük el, mit szeretnénk eltanulni, mit és főleg hogyan beilleszteni hagyományainkba. Ha lehet. Mert nem anakronizmus, hogy a hagyományok folytonosan változnak, formálódnak. Ha ezt nem engedjük, akkor veszélye van annak, hogy érdektelenné, történeti relikviává válhatnak és elveszíthetik megszólító erejüket. A judaizmus segít bennünket abban, hogy képesek legyünk a hagyományt úgy rugalmasan kezelni, hogy közben ne feledkezzünk bele egészen, ne dőljünk be minden divatnak – amikor a változás szükségét érezzük.

A Hasmóneusok maguk is sok mindent átvettek a görög kultúrából. Az Atyák Tanításában Antigonoszról, a bölcsek egyikéről olvashatunk, akinek, lám, görög neve volt, mégis részese a hagyomány láncolatának. Beleépültek nagy ókori civilizációk hatásai, amelyek ellen, ha kellett eredményesen harcoltunk. Sok dolog befogadásával a zsidóság erősebbé vált és képes volt kétezer éven át otthon nélkül is fennmaradni. A judaizmus erejét ez adja. A hagyományainkhoz való ragaszkodás és azok változásainak elfogadása. Ez a mi sajátosan neológ tanulságunk is a Makkabeusok fizikai és szellemi harcából. Megőrizzük az Örökkévaló hitét és tanulunk a világtól. Harcolunk, építünk és gyertyát gyújtunk. Ha valamiből kevés van, reménykedünk. Figyelünk, és nem félünk a külvilágtól. Félnünk csak a Mindenható akaratától és saját gyarlóságainktól kell.

Ma köszönt be elnöki időszakom utolsó Hanukája, amelyben, ha kellett vállaltuk a harcot, de mindig a béke lehetőségének és reményének megtartásával – ellenállással, rugalmassággal, a világra való nyitottsággal. Bízzunk a neológia jövőjében, ennek a gyönyörű örökségünknek a fennmaradásában. Senkinek ne hagyjuk, hogy értékeinket, hagyományainkat kívülről átalakítsák!

Lobbanjanak fel a fények, szabadságot, csodát, boldog ünnepet!

#Hanuka2022