Olvasnivaló egy életre: megjelent a Bibliai héber-magyar szótár

Egeresi László Sándor munkáját dicséri az a tartalmában és méretében is jelentős, 840 oldalas kötet, amely a közelmúltban került a boltokba Bibliai héber-magyar szótár címmel – holott ez a vaskos könyv nemcsak szótár, több annál: találhatunk benne szómagyarázatokat, héber-jiddis eredetű magyar szavakat, és egyes héber szavak modern (ivrit) feltüntetését is. A könyv többek között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) támogatásával jelent meg. 

„David Chrystal írja valahol, hogy a szótárírók szakállasok. E megállapítás igazsága akkor hasított belém, amikor egy nap a tükörbe néztem és rájöttem, hogy évek óta nem borotválkoztam. Mert a szótárírás életforma: ezzel kel, ezzel fekszik a lexikográfus, ezen jár az agya, ha teheti, ezen dolgozik mindig" – írja Egeresi László Sándor a kötetét bevezető köszönetnyilvánításban, s szavainak bizonyságául cikkünk egyik illusztrációjaként csatolom is a szerző portréját. 

Egeresi László Sándor (Forrás: Facebook)

Íme, ő az a szakállas lexikográfus, akinek a Bibliai héber-magyar szótárat köszönhetjük. Ne várja tőlem az olvasó a kötet részletes, tartalmi elemzését, mert ehhez évek hosszú munkájára volna szükség – úgyhogy minden tiszteletem és elismerésem a Károli Gáspár Református Egyetem Bibliai és Judaisztikai Kutatóintézetét vezető Karasszon István professzoré, aki a lektorálás elképesztően nehéz feladatát végezte...

Nála nehezebb dolga az említett szakállas úrnak, Egeresi László Sándornak volt, aki nemcsak egy bibliai héber-magyar szótárat akart a kezünkbe adni, hanem – mint írja is – pedagógai eszközt. 

Ez a magyarázata annak, hogy némiképp rendhagyó módon a nehezebb szavak kiejtése és magyarázata is helyet kapott a műben, megkönnyítve az olvasó dolgát különböző bibliai növények, állatok, kőzetek, eszközök stb. azonosításában.

De több ez a kötet egyszerű szótárnál azon oknál fogva is, hogy ismeretterjesztő funkciója is van: olvashatunk benne a zsidósággal kapcsolatos judaisztikai érdekességeket, információkat. Megkönnyíti az olvasói befogadást az is, hogy – mint azt az előszóban olvashatjuk – a szerző tudatosan sűrűn idézi a bibliai szöveg standard angol és német, valamint protestáns magyar fordítását. Fontos, hogy bizonyos szavak esetében a szerző megadja a modern héber (ivrit) alakot is, ilyen például a 632. oldalon található írnoki paletta, amely egyiptomi kölcsönszó, s amelynek mai ivrit jelentése az, hogy tintatartó. Mivel a Biblia köztudomásúlag több nyelven íródott, a héber és a görög mellett arámiul is, a kötet végén (a 803. oldaltól) függelékben találjuk az arámi szavak listáját.

A kötet hátsó borítóján három ajánlást is olvashatnak, ezeket dr. Frölich Róbert, a Mazsihisz országos főrabbija, a már említett dr. Karasszon István professzor, valamint dr. Kőszeghy Miklós történész, egyetemi docens írta. 

Kívánjuk, hogy forgassák haszonnal ezt a kötetet, s kívánjuk azt is, hogy ne riassza el önöket a kötet viszonylag magas, 20 ezer forintos ára. Ahhoz képest, hogy ezt a könyvet egy életben csak egyszer kell megvenni, voltaképpen nagyon is kifizetődő befektetés. 

Egeresi László Sándor: Bibliai héber-magyar szótár, Budapest, 2022, a kiadásért felel: dr. Egeresiné Szűrszabó Anikó, 840 oldal, 20 ezer Ft.