A qumráni közösség zsidó irányzat volt, nem keresztény és nem is szekta

2022. Szeptember 29. / 12:36


A qumráni közösség zsidó irányzat volt, nem keresztény és nem is szekta

Szerző: Kácsor Zsolt

Sajnálhatja, aki kihagyta a Bét Sálom zsinagóga BS Akadémia elnevezésű előadás-sorozatának tegnapi rendezvényét, hiszen a Holt-tengeri tekercsek kapcsán a qumráni közösségről tartott izgalmas előadást a téma egyik hazai szakértője, dr. Tamási Balázs, az OR-ZSE egyetemi docense, az egyetemi könyvtár igazgatója. Álláspontja szerint a qumráni közösség nem tekinthető szektának, s nem köthető a kereszténységhez sem, hanem a zsidóságon belül képviselt külön vallási irányzatot. 

„Mítosz és valóság” – ez volt az újbudai Bét Sálom zsinagógában tegnap tartott előadás címe, s ennek kapcsán dr. Tamási Balázs bevezetésképpen azt mondta: a Holt-tengeri tekercsek és a qumráni közösség világa a tudományos kutatásai és oktatói munkája révén számára lényegében „napi valóság”, olyan kimeríthetetlen kincsesbánya, amelybe nap mint nap beleássa magát. A Holt-tengeri tekercseknek a múlt század közepén történt megtalálását a XX. század legnagyobb és legjelentősebb kézirat-felfedetésének tekinti, amely új korszakot nyitott a tudomány megannyi ágában a judaisztikától az ókortudományon és a vallástudományon át a paleográfiáig. 

tm.jpgDr. Tamási Balázs

Mint megtudhattuk: a Holt-tenger melletti tizenegy barlangot – ahol a kéziratokat felfedezték – nem pusztán rejtekhelynek kell tekinteni, hanem a qumrániak korabeli „könyvtárának” és „raktárának”, ahol a közösség számára legfontosabb iratokat őrizték, s bizonyára naponta használták is. A qumrániak kultúrája ugyanis – akár a ma élő zsidóságé – teljes egészében szövegcentrikus volt, azaz szentnek tartott írásokon, könyveken nyugodott, olyannyira, hogy a szóbeli tant – a korabeli más zsidó irányzatoktól eltérően – a qumrániak nem is fogadták el.

Ami pedig a „kincsesbánya” tartalmát illeti, az számokban kifejezve is lenyűgöző: 11 barlangban 950 (!) önálló mű kézirata került elő, némelyik több példányban is. A 4-es számú barlangban találták a legtöbbet: 650 művet, mintegy 15 ezer szövegtöredéket az összesen megtalált kb. 16 ezer töredékből. A legtöbb kézirat az i. sz. előtti I. századból származik, ugyanakkor a művek átfognak több évszázadot az i. e. III. századtól kezdve az i. sz. utáni 68-as esztendőig.


A Holt-tengeri tekercseket digitalizált formában ezen a honlapon tekinthetik meg. 


Dr. Tamási Balázs hangsúlyozta, hogy habár a tudomány által a „bibliai” kategóriába sorolt kéziratok lefedik a héber szentírást, ugyanakkor fontos következtetéseket lehet levonni abból, hogy az egyes szentírási könyvekből, szövegekből mennyi példányt találtak. 

A legtöbbet (39 darabot) a zsoltárok teszik ki, aminek a tudós szerint egyszerű a magyarázata: mivel a zsoltárok akkoriban is a napi zsidó imádkozás és liturgia részei voltak (akárcsak napjainkban), magától értetődő, hogy a zsoltárokból volt szükség a legtöbb példányra. 

A megtalált példányokat tekintve Mózes ötödik könyve, a Devárim (Deuteronomium) a második összesen 33 másolattal, míg a harmadik Izajás vagy Jesájá próféta könyve 22 példányban. A qumráni tekercsek  – mint a tudós fogalmazott – a szentírási kanonizáció korabeli és lokális példáinak tekinthetők, nem pedig a Tanach valamiféle „helytelen” változatának.

isa.jpgJesájá próféta tekercse (Forrás: Jeruzsálemi Izrael Múzeum)

Ha már Jesájá prófétát említettük, a docens kitért arra az érdekességre, hogy a qumrániak minden valószínűség szerint nem külön könyvekként tekintettek az egyes prófétákhoz kapcsolt szövegekre, hanem egy nagy egésznek tekintették a prófétai műveket.

Ami a nem bibliai kategóriába sorolt leleteket illeti, ezek többféle szövegek és szövegtöredékek: megtalálták a qumráni közösségi életre vonatkozó különböző szabályzatokat és jogi szövegeket, fölleltek szentírás-magyarázatokat, ezen belül teljes bibliai prófétai könyvek és versek magyarázatát, találtak liturgikus és költői műveket, apokaliptikus és eszkatológiai szövegeket, az évet 365 napra osztó naptárakat, sőt, horoszkopókat is. Ez utóbbiakról a tudós azt mondta: nagy valószínűséggel babiloni eredetű zodiákus jegyeket tartalmazó horoszkopókról van szó. 

Dr. Tamási Balázs érintette azt a kérdést is, hogy a mintegy hetven évvel ezelőtt történt felfedezés után miért tartott oly sokáig a kéziratok tudományos feldolgozása. Nos, erre a kérdésre a válasz egyszerűbb, mint hinnénk: mint mondotta, korábban soha nem kerültek elő ilyen régi bibliai és nem-bibliai, de a Tanach-hoz köthető kéziratok, azaz a paleográfia (írástan) művelőinek lényegében nem volt mivel összevetniük ezeket a páratlanul értékes leleteket. 

tm2.jpg

Ami pedig azt az izgalmas kérdést illeti, hogy kik lehettek a qumrániak, dr. Tamási Balázs kifejtette: véleménye szerint ez a közösség nem tekinthető valamiféle marginális „zugszektának”, sem kora-keresztény csoportnak, hanem olyan korabeli zsidó irányzatnak, amelyet erős messianisztikus várakozás és szigorú zsidó vallásosság jellemzett. 

Ez az irányzat jelentősen eltért  a korszak Jeruzsálemben élt zsidóságának vallásgyakorlásától, így például a jeruzsálemiekkel ellentétben a qumrániak soha nem mutattak be áldozatot a szent városban. 

A leleteknek pedig a kereszténységhez annyiban van közük, hogy a qumráni közösség életébe és vallásgyakorlásába való betekintés révén sokkal jobban meg lehet érteni az i. sz. I. században születő kereszténység zsidó gyökereit, azaz ezek révén a kereszténység komplex zsidó háttere megismerhető. 

A szövegek zöme egyébként magyarul is olvasható. Mint dr. Tamási Balázs felhívta rá a figyelmet, 2004-ben jelent meg Frölich Ida: A qumráni szövegek magyarul című műve, akit pedig az esszénusok életmódja, szokásai érdekelnek, lapozza fel Josephus Flavius zsidókról szóló műveit. 

Egyébként az említett zsidó történetíró azt is feljegyzi a qumránaikról, hogy „meg tudják mondani a jövőt”, amit dr. Tamási Balázs ezzel magyaráz: a misztikus, már-már kabbalisztikus tanokat valló qumráni közösség szinte mintha nem is a saját jelenében élt volna, hanem egyszerre a múltban és a jelenben, azaz a prófétai kinyilatkoztatásokat mindig a jelen eseményeire aktualizálták. Márpedig ha valaki így közelít a prófétai szövegekhez, akkor valóban levonhat ilyen-olyan következtetéseket nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is. 

Az est szervezője Kende-Vasa Irén és Kende Péter, a beszélgetés házigazdája Kende Péter volt. Az előadást élőben is közvetítették az interneten.


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek