Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (139 rész) – Gonda József

2022. November 30. / 14:05


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (139 rész) – Gonda József

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Gonda József színész Budapesten született 1901. október 5-én.

Gonda József-oszmi.jpg

A Színművészeti Akadémián tanult és ott végzett 1922-ben. Vizsgaelőadása kapcsán jegyezte meg a Pesti Hírlap 1922 májusában: „Ernesto szerepét Gonda József játszotta nagy és igazi hatással. Komoly és költői jelenség a színpadon.”

Az Akadémia elvégzése után a Belvárosi Színházhoz szerződött. Itt nem dolgozott hosszú ideig, 1923 nyarán már egy erdélyi körúton szerepelt egy kabaré együttessel. 1923-24-ben a Renaissance Színházban, majd Győrött és Pápán játszott az ottani színtársulatok tagjaként. Első fellépéséről írta – egy színikritika keretében – a Nyugat 1923 februárjában: „Gonda József: zengő, gazdag orgánum, fiatal kora ellenére is kiforrott, nagy jövőjű művész.”

1924-ben nem újítottak meg szerződését a Renaissance Színházban. Szegeden folytatta pályáját, ahol a szegedi Rendkívüli Újság 1925 októberében így jellemezte a társulat új tagját: „Gonda József intelligens, fiatal színész.”

Gonda József Színházi Élet 1926. 9. 76.jpg

1927 januárjában Ungváron rendezett, erről a Ruszinszkói Magyar Hírlap számolt be. Még ebben az évben kezdődik kapcsolata a filmek világával, amikor is a Bismarck film prológját mondja el az Urániában. (1932 és 1937 között kapott kisebb szerepeket magyar hangosfilmekben.)

1927-1931 között az Új Színházban szerepelt. Folyamatosan színpadon volt, hol kisebb, hol nagyobb szerepekben. Az újságokban csupán a műsorközlésekkor tűnt fel a neve. Ritka kivétel volt 1930 decembere, amikor főszerepet kapott egy felújított színműben. A Pesti Hírlap ez alkalomból nem csupán a nevét írta le a többi szereplő között, de komolyan dicsérte is játékát:

„Gonda József, a színház fiatal művésze játszotta most a címszerepet. Gonda több szerepben feltűnt már, – elejétől fogva figyeltük – mint egyéni és gondos jellemzésre törekvő színész. A meghajszolt sorsú fiatalember alakításában kibontakozik emberábrázoló tehetsége. Tűz, lendület, extatikus lelkesség itatja át játékát és arcát, mozdulatain, hangja viharzásában, elhalkulásában benne vonaglik a 26 évesek sorsa, mai tragikuma.”

1931 végétől a Gellért Lajos vezette Magyar Színház Stúdiójába igazolt át. Bemutatkozása jól sikerült, legalábbis a Népszava az alakításával kapcsolatban a „tehetséggel” jelzőt használta.

gonda József delibab_1931_24-page_0010 2.jpg

1932 szeptemberében elnyerte a főváros 900 pengős ösztöndíját. 1939 végéig a Magyar és az Andrássy Színház tagja volt. Nemcsak egyszerűen szerződött színész volt, de fontos szerepekkel is megbízták.

1938 decemberében ott volt a neve azok között a fővárosi színészek között, akiket nem vettek fel a Színészkamarába. (Ennek ellentmondani látszik, hogy újsághír jelent meg arról, hogy 1942-ben fellépett a Vígszínházban.)

A Képes Családi Lapok 1941 októberében kis ismertető cikket írt Gonda József pályakezdéséről és az 1939 előtti éveiről. Ebben voltak olvashatók a következő mondatok:

„[Az Új Színháznak…H. L.] öt esztendeig volt tagja. ’Béla, aki 26 éves’, ’Dybuk’, ’Tüzek az éjszakában’ című darabok alakításában olyan hatalmas sikert ért el, hogy a kritika egyöntetű véleménye szerint, többet színész nyújtani nem tudhat. A kritika tévedett. Gonda Józsefet a Magyar Színház szerződtette, amelynek 1939 végéig tagja volt. ’Az Úr katonáiban’ és a ’III. Richardban’ lépett fel, ahol ragyogó alakításaival kirobbanó sikert aratott. Ez a két szerep volt talán életének legnagyobb teljesítménye.”

Gonda József Hangosfilm (002).jpg

1940 és 1944 között az OMIKE Művészakció közönségét „kápráztatta el” – ahogy az előbbi cikk fogalmazott. Rendkívül sokat szerepelt és nagyon sok darabban formázott meg új és új jellemeket.

A holokauszt jelentette életútja végét, valamikor 1944/45-ben.

Képek:

1.) Fotóportré. OSZMI Archivum
2.) Színházi Élet, 1926. 9.
3.) Délibáb, 1931. 24.
4.) Fotóportré. hangosfilm.hu

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Hírek, lapszemle
Miskolc főépítésze: Meg kell óvni a város zsidó örökségét
Megemlékezések
A jóvátehetetlen jövője és a remény
2023. Január 27. / 14:18

A jóvátehetetlen jövője és a remény

Oktatás
Jövő héten nyit az OR-ZSE könyvtára
2023. Január 04. / 12:08

Jövő héten nyit az OR-ZSE könyvtára