Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (132. rész) – Ney Dávid

2022. Szeptember 28. / 19:52


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (132. rész) – Ney Dávid

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

omike-132-rész.png

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Az OMIKE Művészakció operaénekesei között jelentős szerepeket kapott Ney Dávid. Ő volt a legendás énekes Ney család legfiatalabb, ötödik tagja. Elődjei voltak az azonos nevű (és a leghíresebb) nagypapa Ney Dávid, Ney Hermina, Ney Bernát és Ney Hugó.

Ney Dávid Szinházi Élet 1929._29. 41.jpg

Ney Dávid 1905-ben született Budapesten. Nem operaénekesként indult a pályája, prózai színészként lépett színpadra 1926-ban a Magyar Színházban.

1927-ben beiratkozott a budapesti Zeneművészeti Főiskolára. Az operai tanszak 1928 végi vizsgaelőadásáról csak 1929 márciusában számolt be a Zene című lap, ahol megemlítették, hogy „Ney Dávid jó megjelenéssel és érces, egészséges tenorhanggal rendelkezik”. 1929 áprilisában egy rendezvény szereplőjeként már operaénekeskét emlegették a lapok, Wagner-tenorként írtak róla. Júliusban jelent meg a hír, hogy a Magyar Királyi Operaház a tagjai közé szerződtette. Sűrűn szerepelt különböző zenés esteken is, közöttük volt a Múlt és Jövő kultúrestje is, ahol Basilides Máriával lépett fel és a Lohengrinből énekelt áriát.

ney_david (002).jpg

1930-tól jöttek az operaházi szerepek, először persze kisebbek: Yamadori herceg a Pillangókisasszonyból, második pór a Bajazzókból, stb. Az Ország-Világ 1931 áprilisában az Operaház fiatal művészeit bemutatva így jósolt a művészi pályájáról:

„Rövid egy-két esztendő alatt olyan hőstenorunk lesz az ő személyében, akit a világ minden operaszínpada és zeneértő embere irigyelni fog tőlünk. Elfogulatlan szakértők szerint olyan magyar Wagner-hőstenor még nem volt, amilyennek ő ígérkezik.”

Ez a jóslat bizonyos értelemben hamar bevált. 1932 márciusában a Budapesti Hírlap már egy Wagner-tenorista avatásáról írt (egybehangzóan a többi mértékadó lap értékelésével), amikor a Valkür előadásában Sigmund szerepét játszhatta el.

Nagyon sokszor lépett fel az izraelita hitközségek, egyesületek estjein, Budapesten és vidéken egyaránt. Sokszor szerepelt a rádió műsoraiban is olykor, mint operaénekes, máskor, mint a könnyebb operett áriák előadója.

1933-ban következett „A nürnbergi mesterdalnokok” fontos szerepe. A Pesti Hírlap így írt erről: „Ney Dávid feltétlenül megérdemli, hogy nagyobb feladatokban foglalkoztassa a színház. Hanganyaga komoly érték. Nem kell erőltetnie a magasságot, sőt a felső kvintben bontakozik ki igazán, sugárzó fénnyel és szabad csengéssel.”

Ney Dávid ifj_Mesterdalnokok 1932_Opera Archivum.jpg

A folytatás átmenetileg elmaradt. Az Egyenlőség a kor neológ zsidó hetilapja már az operaházi zsidó művészek mellőzéséről cikkezett, példaként mások mellett Ney Dávidot említve. A továbbiakban is kapott kisebb szerepeket ma már nem játszott, elfeledett operákban, és persze mindig műsorra tűzött remekművekben is.

1936-ban jött a következő Wagner szerep ideje, a „Rajna kincsé”-ben, majd egy év múlva a Wagner-ciklus utolsó darabjában „A bolygó hollandi”-ban kapott szerepet. Ez utóbbival kapcsolatban írta a 8 órai újság róla: „Eriket Ney Dávid énekelte, akinek egész rendkívüli méretekben növekszik hősi színezetű tenorja.”

1937-ben házasságot kötött Darvas Ibolya operaénekesnővel, akivel 1939 után sokszor játszott együtt a Goldmark-terem kis színpadán. Folytatódott a Wagner szériája is, most a Tannhäuser került színre, amelyet a rádió is közvetített.

Ney Dávid ifj_Walkür_1932_Opera Archivum.jpg

1938 decemberében ott szerepelt a neve azok között, akiket nem vettek fel a Színészkamarába. A szerződését még kitölthette az Operaházban és így 1939 első felében még a színpadon volt júliusig, amikor a vezetőség egyszerre az Operaház 37 tagjának mondott fel.

1939 és 1944 között rengeteg szerepet játszott az OMIKE Művészakcióban. Hangversenyen lépett fel, az első Művészakció előadások egyikén. Játszott Beethoven Fideliojában, Donizetti Don Pasqualejében, Leoncavallo Bajazzókjában, kisebb szerepet kapott a Varázsfuvolában, a Szöktetés a szerájból-ban, a Pillangókisasszonyban, vagy éppen az Aidában. Játszott operett szerepet a Békebeli békében, Schubert volt a Három a kislányban. Énekelte a Szulamit című daljátékban a Kol Nidrét, az egyik legszebb zsidó imát

Ney Dávid életének utolsó szakaszáról Bodó Béla, a szemtanú írt a Film Színház Muzsika 1955. februári számában. Megérte a „kőszegi megsemmisítő tábor” 1945-ös felszabadítását és csak utána „fojtották meg a haláltábor szenvedései”.

Képek:

1.) Színházi Élet, 1929. 29.
2.) Fotóportré Operaház Archívum
3.) Nürnbergi mesterdalnokok, 1932. Operaház Archívum
4.) A Walkür, 1932. Operaház Archívum

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Szerdócz Ervin: Két nép egy anyaméhben
2022. November 23. / 16:08

Szerdócz Ervin: Két nép egy anyaméhben

Zsidó világ
Borbás Gergő: Ki kell lépni a zsidó buborékból