Király Júlia: „Nem biztos, hogy megérem az euró magyarországi bevezetését…”

Neves előadók részvételével tartott szakmai napot tegnap a BZSH Külkereskedelmi Technikuma a Szövetség Síp utcai székházának Goldmark-termében. Az első eladást – az euró bevezetésének hazai előnyeiről és hátrányairól – dr. Király Júlia közgazdász, a jegybank volt alelnöke tartotta, akinek a közvetlen és közérthető stílusban előadott mondandója nagy sikert aratott.

A technikum tanulói olyan nagy létszámban megjelentek a Pénztudatosság címmel meghirdetett szakmai napon, hogy a zsúfolásig megtelt Goldmark-teremből sokan a díszteremben felállított kivetítőn követték a rendezvényt. A közönséget dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvzető igazgatója és Salusinszky András, a technikum vezetője köszöntötte.

Salusinszky András

 Salusinszky András arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmény számára prioritás, hogy minden évben tartsanak egy olyan szakmai napot, amelyen neves előadók közérthető formában mondják el gazdasági, kereskedelmi, vállalkozási tapasztalataikat a diákoknak. 

Dr. Kunos Péter a köszöntőjében gratulált az intézménynek ahhoz, hogy a mostani rendezvényre a hazai pénzügyi élet színe-java fogadta el a technikum meghívását. Majd megosztotta a hallgatósággal a pályája egyik érdekes, korai mozzanatát, amikor a Pénzügyminisztériumban dolgozva arra kapott felkérést, hogy a pénzügyi tudatosságról tartson előadást nagy létszámú közönség előtt. Mint mondta, jó háromnegyed órán keresztül beszélt a pénzügyi rendszerek természetéről, továbbá arról, hogy mit jelent az infláció vagy az árfolyammozgás. 

Dr. Kunos Péter

– Nagyon meg voltam elégedve magammal, mert sikerült szabatosan és világosan fogalmazva megtartanom az előadásomat – folytatta az ügyvezető –, egészen addig, míg a kérdésekre nem került a sor. A közönség által feltett kérdésekből az derült ki számomra, hogy vélhetően teljesen feleslegesen beszéltem, mert a közönség továbbra sem értett semmit a pénzügyi dolgokról. Szerencsére az akkori kollégáim, Lengyel László és Csillag István megnyugtattak felőle, hogy nem velem volt a baj, ők is hasonló élményeket tapasztaltak. Hogy miért mondtam ezt most el? Mert azt szeretném, ha a mai szakmai napon valóban hasznos információkkal gazdagodnának, hiszen a pénzügyi fogalmak legalább alapszintű ismerete roppant fontos egy társadalomban. Erre a hasznos ismeretszerzésre pedig garanciát jelentenek azok a neves előadók, akiket ma meghallgatunk.

Az első eladó dr. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke volt, aki szerencsére azonnal interaktívvá varázsolta az előadását azzal a céllal, hogy bevonja a fiatalokat a témába. 

Dr. Király Júlia előadása

– Tegye föl a kezét az, aki úgy gondolja, hogy ha most belépnénk az eurózónába, az inkább előnyös volna Magyarország számára, semmit hátrányos! – fordult Király Júlia a diákokhoz, mire a teremben meglehetősen sokan feltették a kezüket.

– Most az tegye fel a kezét, aki szerint inkább hátrányos volna a belépésünk, nem pedig előnyös! – hangzott az előadó újabb kérdése, mire a közönségből ugyancsak nem kevés kéz emelkedett a magasba. 

Király Júlia az eredményt így  nyugtázta:

– Nagyon rossz lett volna, ha az előnyök javára 100-0 lett volna az arány, tudniillik ez egy vitakérdés, még egyáltalán nem tisztázott, hogy számunkra előnyös vagy hátrányos volna az euró bevezetése, hiszen mindkét opció mellett vannak érvek és ellenérvek. 

Majd arra is választ kaphattunk, hogy Magyarországnak vajon kötelessége-e belépnie az eurózónába. Király Júlia felfrissítette az emlékezetünket: amikor 2004-ben az Európai Unió tagországává váltunk, azt vállaltuk, hogy be fogunk lépni az eurózónába. Ebben tehát nincsen mozgástér, Magyarországnak kötelessége, vagy legalábbis kötelessége volna belépnie. 

Dr. Király Júlia

Mint a közgazdász elmondta: 2007-ben, amikor a jegybank alelnöke lett, a nemzeti bankban úgy gondolták, hogy Magyarország valamikor 2013-14-ben vezeti be az eurót. Ehhez képest, mint tudjuk, ez még mindig nem történt meg, megelőzött azonban minket Bulgária, ahol 2023. január elsejétől már az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz. 

– Én már nem biztos, hogy megérem az euró magyarországi bevezetését – tette hozzá Király Júlia –, de önök fiatalok, az önök életében bekövetkezhet.

Előadásából mindenki levonhatta a következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy az euró bevezetése előnyös vagy hátrányos volna-e, hiszen elhangzottak az alternatívák mellett és ellene szóló érvek is. Ha Magyarországon euró volna, akkor le kellene mondani az önálló monetáris politikáról, hiszen az Európai Központi Bank venné át ezt a szerepet, ám abban sincs egyetértés a szakmában, hogy ennek inkább előnyei vannak-e vagy hátrányai. Az azonban bizonyos, hogy az árfolyammozgás nem viselné meg annyira az ország gazdaságát, mint most, amikor a forint az euróhoz képest hatalmas utakat jár be – az inflációval azonban nincsen ilyen szoros kapcsolat, azaz önmagában attól nem lehet remélni a jelenleg kiugróan magas magyar infláció csökkenését, ha holnap bevezetnénk az eurót. 

S ha már egy külkereskedelmi technikum tanulói előtt tartott előadást, Király Júlia felhívta a figyelmet arra: egy olyan nyitott gazdaságban, mint a magyar, az export-import aránya kiemelkedően jelentős, tehát ebből a szempontból az euró bevezetése előnyös volna, hiszen megszűnnének olyan járulékos költségek, mint például az átváltási vagy tranzakciós díj.

A közönség láthatóan nagyon élvezte Király Júlia előadását, és a reakciókból kiderült: a diákok a végére már nagyon is képben voltak a témát illetően.