A héber és a nyelvek Bábele: soknyelvűség és nyelvpolitika Izraelben

Vajon magától értetődő, hogy Izraelben héberül beszélnek? Alakulhatott volna másképp? És tényleg héber az izraeli nyelv? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdések kerülnek felszínre dr. Biró Tamás nyelvész-hebraista előadásában ma délután fél 6-tól az ELTE BTK F. épületének Kerényi-termében. A rendezvény a Fejezetek az izraeli kultúrából című, az Izraeli Kulturális Intézet (IKI) és az ELTE együttműködésében megvalósuló előadás-sorozat negyedik előadása.

Mit árul el a nyelvi tájkép egy ország kultúrájáról, társadalmáról? A múltjáról, a jelenéről, sőt a jövőjéről is? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik meghallgatják az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán dr. Biró Tamás nyelvész-hebraista, az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék adjunktusának mai előadását, amelynek címe: A héber és a nyelvek Bábele: soknyelvűség és nyelvpolitika Izraelben.

Amint az Izraeli Kulturális Intézet (IKI) hivatalos Facebook-oldalán található leírásból kiderül: a héber nyelvújítás a 19. század utolsó évtizedeiben és a 20. században a nyelvpolitika tankönyvi példája. A hagyományos narratíva, a cionista nyelvtörténetírás szerint Eliezer Ben-Jehuda úgy támasztotta fel a közel kétezer éven keresztül szunnyadó (holt) nyelvet, mint a herceg Csipkerózsikát. Az árnyaltabb kép megfestéséhez számba kell vennünk a különböző bevándorló csoportokat (köztük a magyarajkú zsidókat) éppúgy, mint az izraeli arabokat és más etnikai csoportokat is.

Az előadást tartó dr. Biró Tamás a doktori disszertációját a hollandiai Groningeni Egyetemen védte meg számítógépes nyelvészeti témában. Érdeklődési területe többek közt kiterjed a héber nyelvészetre, a kognitív vallástudományra és a magyarországi neológ zsidóság történetére. 

(Címlapkép: 4 nyelvű tájékoztató tábla Izraelben)

(Forrás: IKI/Facebook)