Domán István járcájtja: a főrabbi kedvenc ételét tálalják ma föl a Hunyadi téren

2023. Február 24. / 13:28


Domán István járcájtja: a főrabbi kedvenc ételét tálalják ma föl a Hunyadi téren

– Ez a nap más lesz mint a többi, hisz együtt emlékezünk meg dr. Domán István főrabbiról. Szeretnénk minél többen lenni, hogy mindezt méltó módon tegyük. Így mindenkit várunk, invitálunk a szombatfogásra és a szombatra is egyaránt! A Kiddush-on is sok szeretettel várunk mindenkit az ima után, aki szeretné a Rabbi egykori kedvencét megkóstolni – olvashatjuk a Hunyadi téri zsinagógakörzet Facebook-oldalán

A 2015-ben elhunyt Domán István főrabbi, történész 1922-ben Budapesten született rabbicsaládban. Édesapja, Domán Ernő többek között a Páva utcai és a Hunyadi téri zsinagóga főrabbija volt, valamint az Országos Rabbiképző Intézet Talmud-tanára. Fiának is a legelmélyültebb vallásos neveltetést igyekezett biztosítani, így Domán István a polgári iskola első négy osztályának befejezése után különböző jesivákban tanult. Azonban világi tanulmányait sem adta fel, és a Madách Imre Állami Főgimnáziumban érettségizett. 

A soá idején munkaszolgálatra hurcolták, és tanulmányait csak 1945-ben tudta folytatni. Az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult történelmet, földrajzot és művészettörténetet, és 1948-ban szerzett bölcsészdoktori fokozatot summa cum laude minősítéssel.

A Hunyadi téri zsinagógakörzet ma szeretettel vár mindenkit, aki a főrabbi járcájtját a zsinagógában szeretné megülni Domán István kedvenc ételével, amely nem más volt, mint csirkepörkölt tarhonyával, savanyúsággal. 

Aki szeretne részt venni a mai eseményen, ezen az oldalon regisztrálhat a szombatfogadásra.

Bölcsészettudományi tanulmányaival párhuzamosan végezte tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben. Rabbivizsgáját azonban ekkor, kitűnő elővizsgái ellenére, politikai okokból nem tehette le, így történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, és 1950-1956 között a Tankönyvkiadónál történelemtankönyv-szerkesztőként dolgozott.

A forradalom leverését követően az Egyesült Államokba emigrált, ahol hittanárként helyezkedett el. 1965-ben – dr. Scheiber Sándor, a Rabbiképző Intézet akkori igazgatójának hívására – tért vissza Magyarországra, ekkor tehette le a rabbivizsgát is, és avatták fel rabbivá.

Több városban is működött rabbiként, többek között Kaposváron, Szegeden és Budapesten. A fővárosban Újpesten, a Vasvári Pál utcában, majd a Hunyadi téri zsinagóga rabbijaként tevékenykedett, édesapja örökébe lépve.

1983-tól 1991-ig az Új Élet főszerkesztője volt. 1981-től a Rabbiképző Intézet tanára, később habilitált egyetemi tanára és professor emeritusa lett, Dr. Schweitzer József mellett az igazgatóhelyettesi pozíciót is betöltötte. 1990-1991-ben az ELTE Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszékén, 1992-1993-ban és 1996-1997-ben a folklór tanszéken előadó.

Dr. Scheiber Sándor kérésére kezdte meg a soá idején elpusztult magyarországi zsidóság és a jesivák történetének és folklórjának kutatását, és a terület legavatottabb szakértőjévé vált. A jesivában és a Rabbiképző Intézetben elsajátított rabbinikus tudását a felnőttként megszerzett kimagasló világi műveltségével ötvözve lett a klasszikus neológ rabbieszmény holokauszt utáni egyik legkiemelkedőbb képviselőjévé.

Tagja volt a Nemzetközi (ICCJ) és a Magyar Keresztény – Zsidó Tanácsnak és a Keresztény – Zsidó Társaságnak. 1996-ban Scheiber Sándor-díjat kapott, 2002-ben pedig az OR-ZSE nyolcvanadik születésnapja alkalmából díszoklevélben részesítette, majd megkapta az egyetem díszdoktori címét is.

A Zsidó Hitközségek és Közösségek Állandó Fóruma 2003-ban Életmű-díjjal jutalmazta munkásságát. 2012-ben a MAZSHISZ „Magyarországi Zsidókért” díjjal tüntette ki. Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Szenátusától megkapta az Arany, a Gyémánt és a Vasdiplomát.

Domán István oktatói és vallástudományi tevékenységéből kiemelkednek Talmud-antológiái, amelyek szövegeit Domán István válogatta, fordította és látta el magyarázatokkal (Talmud, 1994, Origó könyvek; Talmud. Részletek, kommentárok magyarul, 2007, Ulpius Ház: Budapest).

A magyarországi jesivák kutatásában végzett kiemelkedő munkájának eredményeit tartalmazza számos magyarul és angolul megjelent tanulmánya, valamint a 2001-ben az Ulpius Ház kiadásában A Talmudiskolák titkai címmel megjelent kötet.

Fontos történelmi és vallástörténeti forrásgyűjtemény és elemzés a Múlt és Jövő kiadásában 2004-ben kiadott Ráv Elijáhu Domán élete – Domán Ernő: Buchenwaldi nyelvemlék című kötet is, amelyben Domán István édesapja rabbinikus és tudományos munkásságának állít emléket, közreadva édesapja életrajza mellett a Jad Vasem számára írt héber nyelvű buchenwaldi visszaemlékezéseinek magyarázatos fordítását is.

Második kiadása A Talmud matróza címmel 2005-ben jelent meg. Könyvei közül kiemelkedik életrajzi ihletésű regénytrilógiája, amelynek kötetei 2006-2011 között jelentek meg (Rettegés, Múlt és Jövő, 2006; Menekülés. Egy zsidó fiatalember New Yorkban. Háttér Kiadó, 2009; Szembesülés. Háttér Kiadó, 2011).

A Rabbinical Assembly is, amelynek tagja volt, megemlékezett a főrabbi haláláról New Yorkban, és 2015-ben kiadott Memorial Bookjában állított emléket Domán Istvánnak.

Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben, a rabbiparcellában található.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek