A szellem és a kultúra embere volt: az Izrael-díjas Hajim Topol, vagyis Reb Tevje emlékére

Izraelben 87 éves korában elhunyt Hajim Topol, Izrael legismertebb színésze, a Hegedűs a háztetőn legendás tejesembere – jelentette ma az izraeli média. Színpadi és filmes munkásságával elnyerte Izrael legnagyobb elismerését, az Izrael-díjat, a Golden Globe-díjat kétszer is megkapta, emellett a világhírű színészt jelölték Oscar- és Tony-díjra is. Tevjét több mint 3500 alkalommal játszotta el színpadon. Fakadjon áldás emlékéből!

A művész szerda este hunyt el tel-avivi otthonában, családja körében. Színészi és énekesi munkája mellett költő és festő is volt. Társadalmi szerepvállalását és érzékenységét jelzi, hogy alapítványt hozott létre és vezetett beteg és fogyatékossággal élő gyerekek és családjaik táboroztatására.

Efrájim Kishon filmjének főszerepéért kapta az első Golden Globe-díját. Évtizedeken át turnézta körbe Tevjével a glóbuszt Amerikától Ausztrálián át Japánig, az utóbbi közel 20 évben pedig az izraeli Bátor Tábort segítette Paul Newman és Simon Peresz rábeszélésére.

Igazi szábre, izraeli bennszülött volt: 13 évvel volt idősebb a saját államánál. 1935-ben született Tel-Avivban, kiskamasz volt, mikor a modern Izrael megalakul.

A seregben kezdett el fellépni, első komoly, „civil” sikerét pedig – húzzuk csak ki magunkat – Efrájim Kishon Szalah Sábbáti című filmjében aratta. Ő volt a címszereplő, az ősei földjén, Izraelben beilleszkedési nehézségekkel küzdő jemeni zsidó bevándorló, akinek beszédes neve magyarul úgy hangozna: Bocs, hogy idejöttem. Az Ígéret Földjének bürokratikus mocsarában tébláboló, szegény, idegen zsidó figurájának vászonra vitelével Topol elnyerte „az év felfedezettjének” kijáró Golden Globe-díjat.

A következő nagyobb filmszerepét egy az izraeli haderőhöz önként csatlakozó amerikai tisztről, Izrael első tábornokáról és a függetlenségi háború hősi halottjáról, Mickey Marcusról szóló életrajzi filmben kapta: Az óriás árnyéka. Itt ismét megmerítkezhetett a jobb társaságban: Marcus tábornokot a 2020-ban elhunyt, nagy zsidó színész, Kirk Douglas játszotta, de ott volt a stábban még Frank Sinatra is.

Csetleni-botlani szeretetreméltó, jószándékú, kiszolgáltatott idegenként nemcsak Izraelben lehet azért, lehet a száműzetésben, mondjuk, a cári Oroszországban, Anatevkában is. Száláh Sábáti már a ’60-as évek második felében visszatért a gálutba, a diaszpórába és Reb Tevéjévé, a tejesemberré változott Topol következő nagy szerepében, amely már egész életén át elkísérte. A musicalt először egy londoni színházban játszotta megszámlálhatatlan alkalommal, aztán jött a film, amelynek minden mondatát mindenki kívülről tudja, még a legvadabb antiszemiták is megnézik néha titokban. Tevjéért Topol ismét megkapta a Golden Globe-ot és még Oscarra is jelölték. A díjátadókra nem volt könnyű elkérnie magát, mert amíg a filmvilág őt ünnepelte, ő éppen a hadseregben szolgált, de végül kapott kimenőt az Oscar-gálára és a Golden Globe-ot is személyesen vehette át.

A film akkora siker volt, hogy újra és újra lejött a vászonról és megelevenedett: Európában, Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, mindenhol. Topol pedig, aki a filmben még csak 36 éves volt, szépen hozzáöregedett Reb Tevjéhez az együtt töltött évtizedek során. 2009-ben búcsúzott a szereptől az Egyesült Államokban bő 40 év után. Vigyázott, hogy mindig mindent ugyanúgy csináljon, mint első alkalommal. Nem játszotta már Tevjét. Nem „égett rá” a szerep. Egyszerűen ő volt Reb Tevje, a tejesember. Az izraeli bennszülött, aki megmutatta nekünk, a diaszpórának, milyen nehéz, milyen fájdalmas elhagyni a száműzetés földjét, Anatevkát.

A ’70-es, ’80-as években, ha ráért, beugrott néhány filmbe, eljátszotta Galileit a Bertolt Brecht színműve alapján készült filmben, egy sci-fiben tudósként megmentette a világot Max von Sydow, a gonosz földönkívüliek fővezére ellen, akciózott kicsit még Roger Moore oldalán is az egyik James Bond-filmben, de mindez csak vicc volt, hobbi, kikapcsolódás a főállású, napi 24 órás tevjeség után.

Az új évezredben azonban igazán komoly dolga akadt. Egy másik nagy zsidó színész, Paul Newman ugyanis 1998-ban létrehozta azt a nemzetközi hálózatot a beteg gyerekek biztonságos, felszabadult gyerekkoráért, amelynek magyar leágazása a Bátor Tábor, izraeli leágazását pedig jórészt Topolnak köszönhetjük. A Forwardnak mesélte három éve, hogy Newman 2001-ben meghívta, hogy tartson vele egy tábor-látogatásra és már akkor eldöntötte, hogy ugyanezt megcsinálja Izraelben is”.

Az első években csak a mozgalom nemzetközi reklámozását segítette, de 2005-ben kapott egy késő éjjeli telefont Simon Peresztől. Arra kérte, hogy másnap reggel segítsen meggyőzni Ariel Saron miniszterelnök kormányát: támogassák, hogy Izraelben is megvalósulhasson Newman kezdeményezése, adjanak hozzá földet, ahol el lehet kezdeni építkezni. Sikerült neki, ott helyben megszületett a megállapodás és Saron még aznap délután elhagyta a Likudot, hogy megalapítsa új pártját, a Kadimát. Topol akkor értette meg, miért volt olyan sürgős a dolog Peresznek.

Newman már nem érte meg az arab és zsidó kisgyerekeket együtt segítő „falu” 2012-es átadását, Topol úgy fogalmazott, hogy egy olyan rendező hívta, akinek nincs mód nemet mondani. Miután elengedte Tevjét, Topol itt töltötte a legtöbb időt az önkéntesek, a polgári szolgálaton lévő fiatalok és a gyerekek között.

1967-ben Topol Londonba költözött, hogy eljátssza világszerte legismertebb szerepét, Tevjét, a tejesembert a Hegedűs a háztetőn című, a West Enden bemutatott musicalben. Öt évvel később az amerikai Norman Jewison rendezte filmváltozatban is ő alakította Tevjét, s ezért a szerepért is elnyerte 1971 -ben a Golden Globe-ot a musical vígjáték kategóriában, és még abban az évben jelölték a legjobb színésznek járó Oscar-díjra is. Tevjét több mint 3500 alkalommal játszotta el színpadon.

Néhány éve Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, amellyel sokáig sikeresen küzdött, továbbra is beszédeket mondott, részt vett alapítványainak munkájában, de később visszavonult a közélettől.

„Az egyik legkiválóbb, legtehetségesebb izraeli színművész volt, aki számos színpadot meghódított Izraelben és a tengerentúlon, megtöltötte jelenlétével a mozivásznakat, és különösen mélyen a szívünkbe hatolt. Nagyon fog hiányozni” – búcsúztatta Jichák Hercog államelnök.

„Az Izrael-díjas Haim Topol a szellem és a kultúra embere volt. Arca és mosolya továbbra is elkíséri az izraeli kultúrát, gazdag nyelvi és zenei öröksége örökre az izraeliség legjobb része marad. Fakadjon áldás emlékéből” – emlékezett a Twitteren Jaír Lapid, az ellenzék vezére.

(MTI, Mazsihisz)