Tamás Gáspár Miklós 70. születésnapjára

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki Tamás Gáspár és Krausz Erzsébet gyermekeként a kolozsvári szülői házból azt hozta magával, amiért a legjobban szeretjük: napjaink legszínesebb és legeredetibb magyar gondolkodója, önkritikus kritikai szellem, briliáns publicista, tántoríthatatlan kisebbségvédő, feminista és emberjogi harcos.

A közbeszédben TGM-ként ismert filozófus páratlan műveltsége és olvasottsága révén a magyarországi szellemi élet egyik legmeghatározóbb alakja csaknem harminc éve. A magyar és egyetemes kultúra rajongójaként TGM egy kiveszett emberfajta, a szabad európai értelmiségi archetípusát testesíti meg – és Európa ez esetben nem a 20. századi Európát jelenti, nem is a mai Nyugatot, hanem azt a hevült, vitatkozó kedvű, folytonos pezsgésben lévő szellemi közeget, amely minden jelentősebb egyetemi városban létezett évszázadokkal ezelőtt.

Ennek az életformának magyar nyelvterületen az igazi hazája valaha Erdély lehetett, szűkebben véve Kolozsvár a maga valódi polgárságával és kozmopolita lokálpatriotizmusával – nincs mit csodálkozni rajta, hogy az onnan elszármazott TGM-nek nálunk oly sok értetlenséggel és ellenérzéssel kell szembenéznie. Bírálták és bírálják azzal, hogy az elmúlt két évtizedben többször és gyökeresen megváltoztatta társadalomfilozófiai nézeteit. Holott TGM nem tesz mást, „csak” igyekszik minél jobban megérteni azt a világot, ahol él, és ha idővel rájön, hogy valamit félreértett, akkor neki (sokakkal ellentétben) van bátorsága korrigálni – vállalva annak kockázatát, hogy őt értik félre.

A nagyvilágban hallhatták már őt előadásokat tartani angolul, franciául, románul és németül is – de most, a hetvenedik születésnapján gondoljunk egy kicsit arra: mennyire hálásak lehetünk érte, hogy mi az anyanyelvén, magyarul tanulhatunk tőle. Gazdagabbak vagyunk vele, sokkal szegényebbek volnánk nélküle. Isten éltesse még sokáig.

Kácsor Zsolt