Meglepetésekkel teli tankönyv a magyarországi zsidókról

2018. Október 04. / 14:01


Meglepetésekkel teli tankönyv a magyarországi zsidókról

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében tartották A magyarországi zsidóság története című, Mezei Mónika történész és Róna Tamás főrabbi által szerkesztett, a Szent István Társulat által kiadott tankönyv bemutatóját. A középiskolásoknak szánt kötet különlegessége, hogy a Keresztény-Zsidó Tanács (KZST) megbízásából íródott olyan szakmai kiválóságok tollából, mint Botos János, Haraszti György, Kövér György és Romsics Ignác történészek, valamint Kovács András szociológus.


konyvbemutato_ronatomi.jpg
Fotó: Molnár Ádám / Népszava


– Ez a könyv arra hív meg minden olvasót, hogy ismerje meg zsidó honfitársaink múltját és jelenét. Ismerje meg mindazt, amit közös hazánk építéséért tettek. Ismerje meg konfliktusaink igaz történetét és még inkább testvéri együttélésünk történetét – írja a kötetről annak egyik előszavában Székely János szombathelyi megyéspüspök, a KZST elnöke.

A főpap beszédet mondott az MTA zsúfolásig megtelt dísztermében tartott bemutatón is, ahol fölidézte egyik régi, szentföldi emlékét, amikor őt, a római katolikus papnövendéket ismeretlenül is vendégül látta a házában egy zsidó család. A vendéglátó asszonyról kiderült, hogy magyar, majd az is, hogy 1956-os szabadsághős. Székely János párhuzamot vont e meglepetésekkel teli izraeli találkozó és a véleménye szerint ugyancsak meglepetéseket okozó tankönyv között. Mint mondta: e tudományos meglepetések egyike volt számára a könyvből, hogy Árpád-házi magyar királyok, így IV. Béla pénzein héber betűk is szerepeltek. A másik, általa fölidézett tény az volt, hogy ha Horthy Miklós kormányzó 1944. július 6-án – azaz a német megszállás alatt – képes volt leállítani a deportálásokat, akkor erre képes lett volna sokkal hamarabb is, vagyis a kormányzó a megszállás ellenére igenis rendelkezett cselekvési térrel.

Köszöntőt mondott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, aki úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy a Keresztény-Zsidó Tanács elnökének neve a kötetborítón szerepel, hiszen ez hozzájárul a zsidó kultúra és emlékezés társadalmiasításához, a zsidó kultúra ugyanis mindannyiunk közös múltja is egyben. Heisler András azt mondta: minden történeti mű a kritikák kereszttüzébe kerül, ezért biztos benne, hogy ez a munka is vitákat gerjeszt majd, ami azonban véleménye szerint nem problematikus, hiszen a zsidóságon belül a vita és a kritika nem negatív, hanem pozitív tartalmú dolog. Az elnök elárulta, hogy az 1918-1945 közötti időszakkal foglalkozó fejezetet (ez a rész Romsics Ignác professzor munkája) olvasta el először, hiszen a holokauszt miatt ez a korszak igen érzékeny pont a magyar közéletben. Mivel a bemutatón jelen voltak a magyar kormány képviselői is, Heisler András fölhívta a figyelmüket arra: jó lenne, ha ebből a kötetből minden iskolába jutna néhány példány, hiszen a magyarországi zsidóság történetéről szóló alapműről van szó. Hozzátette: ha valaki ebből a kötetből szerzi az ismereteit, akkor a zsidók ellen elkövetett bűntényeket nem nevezi idegenrendészeti eljárásnak, a holokausztot nem fogja a második világháború mellékes epizódjának tartani, a zsidótörvényeket pedig nem jogkorlátozásként, hanem jogfosztásként értékeli.

A díszbemutatón – amelyen Nógrádi Gergely főkántor énekelt héber és jiddis dalokat – a kötetet hárman méltatták: Feldmájer Péter, a Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoportjának elnöke, Gara Imre orvosprofesszor, a Keresztény-Zsidó Tanács tagja, valamint Gyarmati György történész professzor.

Feldmájer Péter azt mondta, hogy megérte éveket várni a könyv megjelenésére, hiszen a magyar történettudomány legjobbjait sikerült közös munkára bírni, akiknek az összefogásával objektív, alapos és elfogulatlan tudományos munka született. Hozzátette: a magyarországi zsidóság történetével foglalkozó munkák jobbára azzal kezdődnek, hogy hány zsidó vett részt az 1848-49-es szabadságharcban, és befejeződnek azzal, hogy a zsidók többségét kiirtották a holokauszt alatt. Ez a kötet azonban a kétezer évvel ezelőtti Pannóniában kezdődik, ahol számos zsidó élt, és a történészek egészen napjainkig dolgozták föl a történetüket.

Gara Imre méltató beszédében úgy fogalmazott: vallási és társadalmi okok hívták életre ezt a könyvet, elvégre a Biblia százhatvanszor szólít föl bennünket arra, hogy emlékezzünk, és a KZST vallási testületként ezt a szempontot nem hagyhatja figyelmen kívül. A társadalmi ok pedig az, hogy a magyar társadalomban a zsidósággal kapcsolatos ismeretek rendkívül hiányosak és ellentmondásosak. Gara Imre elmondta: habár e könyv célcsoportja a diákság – hiszen a tudás megszerzésére és elmélyítésére a fiatalkor a legalkalmasabb –, a kötet nem csak a fiataloknak szól, hanem a felnőttek számára is fontos egy más kultúra megismerése.

Gyarmati György a beszédét nem történészként, hanem nagyszülőként kezdte, hiszen – mint elmondta – miután meglátta Róna Tamás főrabbi első mondatát az előszóban, a saját unokája miatt olvasta végig a könyvet. Róna Tamás ugyanis azt írja az előszóban: ez a tankönyv azért született, hogy középiskolások számára támasszá váljon. Gyarmati György hozzátette: a legnagyobb unokája most szeptemberben kezdte a gimnáziumot, úgyhogy ezt a könyvet jó szívvel és örömmel fogja a kezébe adni.

Kácsor Zsolt

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek