Örömmel számolunk be róla, hogy a honlapunkon található Tudástár aloldalon a virtuálisan bejárható zsinagógák között immár a pápai zsinagóga is megtekinthető, s ezzel hétre nőtt a virtuálisan megnézhető templomok száma az oldalon. A megvalósítás a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület és a pápai önkormányzat közötti megállapodás eredménye. A részletekről Schmidt Orsolyát, az említett hagyományőrző egyesület elnökét kérdeztük.
– Pápán található Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógája, amely a budapesti Dohány utcai és a szegedi zsinagóga után következik a sorban. Az 1846. szeptember 11-én felavatott zsinagóga a hajdani Főiskola utcában, a belvárosban kapott helyet – olvasható a virtuálisan látogatható zsinagógákat bemutató aloldalunkon.
A pápai zsidóság 1841-ben döntött arról, hogy a közösség örvendetes létszámgyarapodása miatt új zsinagógát kell építeni. Az építkezéshez Esterházy Pál gróf százezer téglával járult hozzá. Mint az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) honlapján megtalálható leírásból kiderül: a vészkorszak nemcsak a helyi zsidóság elpusztításával járt, de a megszálló német csapatok az épületet is tönkretették: lóistállónak használták, a padokat felhasogatták tűzifának, a Tóratekercseket meggyalázták, és az örökmécses fénye kihunyt.
A jelenlegi helyzetről szólva Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke megkeresésünkre elmondta: az önkormányzati tulajdonban lévő épület jelentős felújításra szorulna, amelynek összege mintegy hét milliárdra tehető, így egyelőre nem tudni, hogy a munkálatokra mikor kerülhet sor. Ennek ellenére az épület látogatható – tette hozzá –, és a hagyományőrző egyesület is rendszeresen tart itt különböző rendezvényeket.
– Csodaszép épületről van szó – fogalmazott Schmidt Orsolya –, amely megérdemli, hogy kiemelt figyelem irányuljon rá, ezért is tartom fontosnak, hogy a zsinagóga már virtuálisan is bejárható. Nem beszélve arról, hogy elemi kötelességünk megbecsülni a helyi zsidó múlt értékeit és tisztelni őseink hagyományát.
Javasoljuk, hogy szánjanak időt a pápai zsinagóga virtuális bejárására, mert Schmidt Orsolyának igaza van: az épület még a mostani, leromlott állapotában is lenyűgöző látvány.
S ha már Pápáról van szó, emlékezzünk meg a pápai születésű Gyekiczki Andrásról (1958-2020), aki feltárta és összegyűjtötte mindazt, ami az 1944 előtt Pápán élt zsidó családokról tudható. Kutatási anyagát 2012-ben Rajk László látványterveivel mutatta be „Elfeledett szomszédaink” címmel a pápai zsinagógában.
