Kolozsvári Zsidó Napok: „A zsidóság híd a kultúrák között”

A felújított neológ zsinagógában a tegnap esti megnyitóval és egy Radnóti Miklós emlékére készült előadással kezdetét vette a 7. Kolozsvári Zsidó Napok  rendezvénysorozat, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Kolozsvár Társaság szervezett a Határtalan Kultúra Program keretében. Mivel a közönség először tekinthette meg a régi fényében pompázó zsinagógát, a megnyitó ünnepélyes avatónak is tekinthető.

A koronavírus-járvány miatt két évig szünetelt a rendezvény, ám idén újra megrendezik a Kolozsvári Zsidó Napok elnevezésű kulturális programsorozatot, amely immár a hetedik a sorban. A tegnap este kezdődött, s vasárnapig tartó rendezvénysorozat célja,  hogy különleges koncertekkel, történelmi sétával, irodalmi és gasztronómiai rendezvényekkel, liturgikus dalokkal és imákkal a közönség elé tárják a gazdag zsidó hagyomány kincseit Kolozsváron, ebben a kulturálisan sokszínű városban, amely az elmúlt századokban oly sok kultúrának, vallásnak és tradíciónak, köztük a zsidóságnak vált igazi otthonává.

Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész a Kolozsvári Zsidó Napok megnyitóján

A 7. Kolozsvári Zsidó Napok ünnepélyes megnyitója tegnap este volt a Horea úti (Nagy utca) neológ zsinagógában.  A vendégeket Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte, a magyar Kolozsvári Főkonzulátus nevében beszédet mondott Mile Balázs konzul, majd Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szólt az egybegyűltekhez. Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének a köszöntő levelét Deák Andrea, a rendezvény főszervezője olvasta föl. 

Heisler András egyebek mellett ezt írta: „Vártuk, nagyon vártuk, hogy a pandémiát követően újra személyesen jelen lehessünk a kincses városban. Kolozsvár mindig szeretettel fogadott bennünket, s mi szeretnénk bemutatni a város polgárainak a zsidó kultúra, a zene, az irodalom sokszínűségét, jelezni a zsidó- nem zsidó, a magyar-szász-román nemzetiségek együttélésének, szimbiózisának értékteremtését. A Mazsihisz nevében köszöntöm a kulturális napok részvevőit, köszönjük minden közreműködőnek a partnerséget".

A megnyitón Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész adta elő a Rekvizitumok régi verseimből – Radnóti Miklós emlékezete című műsorát.

Csoma Botond köszöntő beszédében azt hangsúlyozta: Kolozsvárt a zsidó közösség által teremtett szellemi és anyagi kincsek miatt is nevezték kincses városnak. A politikus megjegyezte: a zsidóság 2000 éve diaszpórában él, és sok nemzet kultúrájának az elemeit olvasztotta magába. Ezért híd is volt a kultúrák között, és a tolerancia üzenetét hordozta magában. Úgy vélte, a mai kolozsváriaknak kevés alkalmuk van találkozni a zsidó kultúrával, érdemes tehát kihasználniuk a zsidó napok rendezvényeit. 

Mile Balázs konzul arra emlékeztetett, hogy az európai kultúra a görög-római és a zsidó-keresztény hagyomány alapján épült fel. A konzul nagy dolognak nevezte, hogy a koronavírus-járvány miatti két évi kényszerszünet után „újra találkozhatunk a zsidó hagyomány kincseivel, kultúránk alapjaival, és ezáltal önmagunkkal is". (MTI)

A rendezvénysorozat támogatói: Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, valamint Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa. A rendezvény partnerei: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Bulgakov Kávéház, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség és a Kolozsvári Zsidó Hitközség. 

Médiatámogatók: Transtelex, Főtér; Szabadság.ro, Erdély.ma, Kolozsvári Rádió, Kolozsvár Televízió – Magyar Adás. 

Fotók: Kiss Gábor/MTI